Hogy tudnám a tudtára adni édesanyámnak, hogy nincs szükségünk ilyen szeretetre?
Anyukám egy borzasztóan negatív ember. Régen nem volt ilyen(vagy nem vettem észre).
Ha valamelyik unokája van a közelben, állandóan csak jajjgat, hogy a szülők(mi, és testvéremék) micsoda rosszul bánnak velük, mert úgy gondolja, hogy egy gyerekre nem szabad rászólni, ha pedig rászólunk, pl hogy csendesebben, ne cipelje a konyhába a játékokat, vagy üljön ügyesen az asztalhoz míg eszik, akkor hangosan jajjgat, puffog, és pofákat vág.
Az én gyerekemtől(egyedül ő akkora még csak, hogy lehessen vele beszélgetni) ha találkoznak, állandóan azt kérdezgeti, hogy az iskolában bántják-e, vagy itthon mi mivel bántjuk, stb. Borzasztó. Volt, hogy a kiskamasz fiam miután hazajött tőle, a fejemhez vágta, hogy ne mondjam meg neki, hogy mikor tanuljon, mert a mama azt mondta, hogy én evvel csak bántom őt, és ne hagyja magát, szóljon vissza, hogy én ne akarjak parancsolgatni.
És a kérdés, hogy mivel tudnám a tudtára adni a mamának(édesanyámnak), hogy nem mehet hozzájuk egész hétvégékre a nagyobbik fiam, mert nincs szükségünk erre a sok elképesztő megatív ellenhangolása.
Volt, hogy azt mondtam neki, hogy tanulnia kell és nem mehet, mire úgy összeveszett velem, mert szerinte rossz anya vagyok, hogy hetekig nem szólt hozzám, én voltam az utolsó szemét a világon.
Szóval ész érvekkel sajnos nem lehet hatni rá.
„Volt, hogy azt mondtam neki, hogy tanulnia kell és nem mehet, mire úgy összeveszett velem, mert szerinte rossz anya vagyok, hogy hetekig nem szólt hozzám, én voltam az utolsó szemét a világon.”
Ekkor kellett volna azt mondani, hogy akkor költözz nagyanyádhoz. Aztán meglátni, hogy mi sül ki belőle :)
Anyukádra nem fogsz tudni hatni. Elmondhatod neki, hogy jó lenne, hogyha nem okoskodna bele a gyereknevelési elveidbe, de úgysem fogja tiszteletben tartani.
Átmész hozzá (gyerekekre legyen aki vigyázzon), időpontot egyeztetsz vele előtte, hogy "szeretnél vele beszélni".
Nem indulatosan, de elmondod, hogy mivel a gyereket szisztematikusan ellened neveli (amikor hazajött tőle a gyerek, mit mondott neked stb), ezért ha a viselkedésén nem változtat, nem mehetnek hozzá a gyerekek többet (a másikkal is ezt fogja tenni).
Az ilyesfajta "mindent megengedek a gyereknek, nem szabok határokat" nevelésnek katasztrofális következményei lehetnek, a világban majd azért nem tud érvényesülni, mert nem bírja elfogadni ha nem az van amit ő akar és összeférhetetlen arrogáns "nekem minden jár" típusú kis pukkancs lesz.
Szóval ezt valahogyan meg kellene értetni vele.
Mehet bíróságra láthatásért (ezt nehogy mondd neki), csak ha eszébejutna ilyesmi, aztán te meg elmondod a bíróságon ezeket az eseteket.
"Volt, hogy a kiskamasz fiam miután hazajött tőle, a fejemhez vágta, hogy ne mondjam meg neki, hogy mikor tanuljon, mert a mama azt mondta, hogy én evvel csak bántom őt, és ne hagyja magát, szóljon vissza, hogy én ne akarjak parancsolgatni."
Itt hívtam volna fel, hogy a viselkedése miatt többet nem lehetnek kettesben a gyerekemmel soha. Találkozni pedig bőven elég lesz havi egyszer. Ha pattog, kevesebbszer, mert ennek nem fogom kitenni a családomat, meg magamat sem.
2-es, rosszul fogalmaztam, ezt nem a gyerekemnek mondtam, hanem édesanyámnak, és ő válaszolt erre így.
Egyébként volt már, hogy kiborultam, és a gyerekemnek azt mondtam, hogy költözzön a mamához, akkor hevesen tiltakozott ő maga is, hogy "dehogy költözök oda".
Köszönöm a válaszokat! Igazából amikor elküldtem a kérdést, kicsit rettegtem, hogy talán engem fognak sokan rossz gyereknek(szülőnek) nézni, mert édesanyámról ilyet írok.
Sajnos ő nem érzi, hogy ez így nem jó, és ha bármit mondok, akkor azt kapom vissza, hogy "mert rossz anya vagyok".
Pedig éppen azért vagyok következetes a gyerekeimmel, mert saját felnőtt eszemmel tisztában vagyok vele, hogy a rengeteg kudarc ami a fiatal koromban ért, mind azért volt, mert bizony édesanyám úgy "nevelt" ahogy tőlem is elvárná.
Viszont teljesen felőröl ez a minden héten kifogás keresés, hogy az unoka miért nem mehet hozzájuk. Sajnos utálok konfrontálódni, ami elkerülhetetlen, ha bármiben ellent mondok(amúgy őszintén), így csak mindig a kifogásokon gondolkozom, de lassan kifogyok.
Egyébként nem lakunk közel szerencsére, amiért hálát is adok mindig, de minden héten képesek lennének pénteken eljönni és vasárnap hazahozni a gyereket, ami több, mint 150 km/alkalom. :(
2
Rossz tanácsot adsz.
Ne mondjon olyat hogy költözhet a mamához. Még a végén odaköltözik a gyerek és teljesen átfordítja a mama.
Ez a cél, hogy odaköltözzön. Anyuka meg mehet a fenébe. Nem egy ilyen példát láttam már.
Én pont hogy nem engedném olyan helyre ahol ellenem hangolják. És meg is mondanám a mamának szemtől szembe miért nem engedem oda.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!