Ez normális nagymamai viselkedés?
Elnézést lehet hosszú lesz. Egyke gyerek voltam sokáig, majd későn született az öcsém. Én utána nemsokkal 18 éves koromban elköltöztem otthonról. Anyuval viszonylag jó viszonyom volt mindig is.
De mióta gyerekeim vannak, más lett. Nem foglalkozik az unokaival. A nagy 8 éves 3x vigyázott rá, a kicsi 3 éves rá egyszer se. Számára teljesen normális, hogy őt pár óra után odegesitik a gyerekek, és nem is akar velük lenni. Ő nagyon ritkán kérdezi meg hogy mivan velük. Ha esetleg találkozunk és ő előtte boltba volt eszébe se jut egy csokit venni nekik. Én nem várok el semmit tőle mert nem neki szültem de rosszul esik nagyon. Míg látom hogy anyósom alig várja hogy lássa az unokakat, ő kéri hogy aludjanak ott. Ha egy hétig nem látja őket már kéri hogy menjünk.
Nagyon sajnállak. Komolyan. Mi imádjuk az unokánkat. Szeretünk vele lenni, de engem pl. a munka az, ami miatt keveset vagyok vele, de utána sipirc hozzá:))) A házimunka is ráér! S mindig viszünk neki valamit.
Tudod, az lenne a tiszta dolog, ha rákérdeznél.
Talán kapsz épkézláb választ, és így nem lesz olyan keseves ez az egész.
Drukkolok neked!
Lehet, hogy nem is tudja, mennyire fáj ez neked.
Mindenféle emberek léteznek.
Így mindenféle nagyszülők is.
Örülj, hogy a másik oldali nagyszülők nem ilyenek.
Anyósom is sokszor emlegeti, hogy neki sajnos az anyja nem sokszor segített a gyerekei körül, kerek perec megmondta, hogy nem fog több napra rájuk vigyázni ha a szülők el akarnak menni pl kirándulni kettesben. Pedig szereti az unokákat (páromat és bátyját), de szerintem nagyon szomorú, hogy makacsságból vagy rosszindulatból nem vigyázott rájuk csak azért, hogy anyósék ne tudjanak kettesben menni sehova (csak ha vészhelyzet volt pl orvoshoz kellett menni).
És a legdurvább az, hogy anyós anyja sose dolgozott, mindig háztartásbeli volt (most nyugdíjas már persze). Persze nem azt mondom, hogy kötelessége a nagyszülőnek ez, nem is akart volna anyósom több napra elmenni gyerekek nélkül, csak rosszul esett neki, hogy ezt előre kijelentette neki a mama.
Egyébként sokszor feljön az, hogy a mama azt szerette volna, ha anyósom orvosnak tanul, mert akkor lett volna valaki, aki gondozza őt majd öregkorára... Anyós egyébként rengeteget segít a mamának, most is függönycsere, nagytakarítás...
Én emlékszem, hogy nyaranta heteket aludtunk felváltva a nagyszülőknél (3 gyerek) és imádták ezt a nagyszülők. Sose éreztem azt, hogy nem szeretnének, mindig vártak, plusz mindig látogattak minket, olyankor általában hoztak is ajándékot (csoki vagy plüss vagy ruha...)
"ha nem akart unokát a kedves mami akkor mièrt szült gyereket, ráadásul kettőt is?"
Azért, mert akkor még nem tudta, hogy nem fogja szeretni se őket, se az unokákat...
17es, ennyi erővel meg az minek szült aki azt várja mikor passzolhatja le a gyereket a nagyszülőknek. Nem igaz.
Aki azzal példálózik, hogy az ő gyerekkorában mennyit volt a nagyszülőknél, oké ez igaz, de akkor egy átlag 45-50 éves nő már nyugdíjas volt. Most meg sokan még 65 éves koruk után is dolgozni kényszerülnek.
"miért kellene vigyázni rájuk?"
Normális családban a mama szereti és természetes, hogy időnként vigyáz rá, mamánál alszik akár, pl én ovisként sokat. Most pedig, hogy nekem született gyerekem, anyu/mamája alig várja, vigyázzon rá, ha nem küldök képet, akkor kéri is. Sajnállak kérdező...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!