Leordítottam a Nagyimat, jogos volt szerintetek?

A második férje lányát kezdte el szidni, hogy nem munkaügyben utazgat, hanem biztos férfiakkal alszik. Szerencsétlen csaj elvált, nagyon csúnya válás volt, azóta sem heverte ki. Azóta egy férfi udvarolt neki, ezt el is mesélte nagymamámnak, de kiderült hogy más nőknek is udvarolt a fickó.

Vezető beosztásban dolgozik, egyedül nevel egy fiatal kamaszt, és néha el kell utaznia 1-2 napra munka ügyben. Az anyjával egyébként nincs túl jó kapcsolatban, de a nagymamámról azt hiszi, hogy teljesen megbízhat benne, nagyon szereti egyébként, és mindennel kedveskedik neki. Épp azt mesélte nagymamámnak, hogy az anyja megkérdezte tőle, csak nem valami férfi van a láthatáron, ezért utazik el? De a lány azt mondta, bár így lenne! Nagyanyám meg csöpögő rosszindulattal meséli, hogy már az anyja is gyanút fogott. Aztán ilyeneket mondott, hogy megérdemli hogy elváltak tőle, mert nem való mellé férfi, alkalmatlan párkapcsolatra (mert takarítónője van, nem ő maga takarít, rendeleli az ételt, de hát egy vezető beosztású nő)

Nem értem miért tagadná le, ha eddig mindig bizalommal beavatta nagyanyámat a dolgokról. Engem borzasztóan taszít egyébként a nagyanyám kétszínűsége, rosszindulata, a szarkavarásai, igazságtalanságai, az egoistasága, pökhendisége, és ahogy a második férje, és annak a lánya előtt megjátsza magát! Undorítónak tartom, és egyre kevésbé tudom visszafogni magam, ma meg nem bírtam tovább, és sajnos leordítottam a fejét, aztán elrohantam. Egyszerűen agyon szidja azt a lányt a háta mögött, igazi gonosz mostoha módra. Az a lány szinte többet segített nekem, mint a világon bárki, igazi jó szándékú, rendes lány. Imád jótékonykodni is, és mindenkivel elfogadó. Sajnálom hogy megbízik a nagyanyámban, sokszor úgy vagyok vele, hogy figyelmeztetném, ne tegye, de nem merem, és nem is akarom összetörni a lelkét. Viszont nagyon rossz érzésem van, hogy így viselkedtem, de egyszerűen mindig ilyen volt a természetem, sosem bírtam az igazságtalanságot, mindig kikívánkozik belőlem, mindig kiborítom a bilit mégha lavinát is indítok ezzel, de nagymamámmal szemben még sosem keltem így ki magamból.

Nem tudom, a továbbiakban hogyan viselkedjek? Védjem meg a lányt, vagy fogjam vissza magam? Nagyanyám már nem fog megváltozni, mindig ilyen szörnyeteg marad, de én meg már szerintem nem bírom tolerálni ezt.