Normális, hogy nem szeretem a nagymamámat?
Anyukám anyukájáról van szó. Szóval elég rossz viszonyunk van már régóta, de mióta ez a covid van csak rosszabb. Már kiskorom óta velünk lakik és mindig is irányítani akart, csak ezt én nem engedtem neki. A másik részét a családomnak mindennek elhordta és szidta őket, állandó veszekedések voltak nálunk emiatt, miatta.
Mostanság nincs olyan nap, hogy ne kötne belém vagy ne provokálna. Ha nem szólok hozzá akkor az a baja, ha meg szólok akkor egyből az jön hogy milyen nagy pofám van meg milyen bunkó vagyok. Azt is észrevettem hogy édesanyámat is próbálja egyre jobban ellenem fordítani. Mindig máshogy adja elő a történteket, mint ahogyan valójában történt. Segítek itthon mindenbe, amibe kell ( főzök, mosok, takarítok) és szerinte én nem csinálok itthon semmit… ha neki szar kedve van, akkor mindenkinek legyen szar kedve miatta…teljesen kikészített már idegileg, és költözni nem mostanába fogok tudni…mit csináljak?
21/L





Ilyen előzménnyel nem csoda.
Hal istennek a rokonainkat sem kötelező szeretni, emiatt ne legyen bűntudatod.

























#5
Értettem mit írtál. De a "na és" válasz flegmán odaböfögve indíntója lesz egy jó kis mónika show fílingnek. Erre írtam.















További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!