Miért ilyen utálatos velem a nagymamám?

3 év után újra látott minket (külföldön élés miatt) és áthívott minket 5 napra, viszont mindennap undorítóan beszél rólam/velem. Mint tudjátok, a mai 16-7 évesek szeretnek croptopokat, magyarul ilyen haskilógatós felsőket hordani. Nyáron én is szívesen hordok ilyeneket, viszont megkaptam, hogy egy nagy k*rva vagyok, amiért így öltözöm. Bármit veszek fel, mind k*rvás neki, és azt mondja, hogy nem lepődne meg, ha megerőszakolna valaki. Semmi kihívó nincsen rajtam anyukám szerint sem, tényleg csak croptop meg a legegyszerűbb short. Aztán amikor sminkelek (csak szemöldökceruza meg szempillaspirál) akkor meg azt mondja, hogy 30-nak nézek ki (a babaarcommal) meg hogy szégyenl velem az utcára menni, most is mentünk volna le a boltba, szó szerint visszalökött az ajtón, hogy így nem mehetek sehova, menjek inkább fürdeni, aztán meg aludni. Ha megnéznek a fiúk, akkor általában szeretek arrébb húzodni, mert rühellem, ha néznek, erre a nagyim azt mondta, hogy ne bújkáljak a fiúk elől, ha már k*rvának öltözve megyek el a házból. Ez megy egész héten, eddig tűrtem, de már nem bírom, hogy így beszél velem. Egy barátom se volt még, kitűnőek az eredményeim a suliban, nem cigizek, nem bulizok, nem iszok, semmit nem csinálok. Sminkelni is csak azért sminkelek, mert van egy kisebb nagyobb önbizalomhiányom, és így jobban érzem magam, pedig nincs hú de nagy különbség, nem a fiúk miatt csinálom. Azt mondta jövőre ne is menjek hozzá, mert csak a szégyent hozom rá a szomszédok előtt. Mit gondoltok erről?