Elköltöznék a városomból, de a nagyszüleim miatt nem tudok. Mit tegyek szerintetek?

Sziasztok!

Igyekszem röviden felvázolni a helyzetet.

A szüleim elváltak, édestestvérem nincs. A történet az apai nagyszülőkről szól. Apám a válás után felköltözött Pestre, itt hagyott mindent. Azóta is ott van, húsz éve nem sikerült magának új párt találnia, és nagyjából havonta látogatja mamámékat (ilyenkor gyönyörűen kiszolgáltatja magát napokra - főzet, mosat stb. magára). Van egy testvére (nagybátyám), aki kint él Angliában - ő a feleségével (nincs gyerekük) ugyanezt csinálja, mint apám, csak pepitában, és félévente. Ipso facto: magasról tesznek mind a ketten az idős szüleikre.

Nekem vállalkozásom van, Szlovákiába bejegyezve - nemzetközi kereskedelemmel foglalkozom a Beregszász-Budapest-Fehérvár-Pozsony tengelyen. Régóta tervezzük a párommal, hogy felköltözünk Győrbe (vagy valamelyik környékbeli agglomerációs településre), mert mind a kettőnknek sokkal jobban megérné - gyereket is már ott szeretnénk vállalni. Egy a bökkenő: a nagyszüleim, akik nem hajlandóak elhagyni a baranyai otthonukat.

Fizikailag nincs gond velük, egészségesek, de szellemileg, főleg az utóbbi pár évben, rohamosan kezdenek leépülni. Naponta kétszer minimum rájuk kell nézni, mert mindent égve/nyitva/menni/kint felejtenek. Továbbá bevásárolni, kertet rendbe enni, leveleket szétválogatni, csekkeket befizetni, sajnos már takarítani és mosni is. Mindegy is, közel lakunk hozzájuk, nem gond. A gond inkább az, hogy a meló miatt heti 1500-2000 km-t kell autóban töltenem. Persze, egy hivatásos sofőrnek ez smafu, csak nekem ilyen 20-60 perces tárgyalásokért kell 600-800 km-t (és itt inkább az időt sajnálom) levezetnem, ami egy Győr-közeli ingatlanvásárlással jelentősen redukálódna.

Költözésről, idősotthonról hallani sem akarnak, pedig többször felajánlottuk nekik - anyagilag sem kerülne nekik semmibe, és ugyanúgy látogatnánk őket. Értem én, hogy öreg fát már nem lehet átültetni, de kell, hogy legyen valami megoldás, konszenzuskészség. Ti mit javasolnátok? Szüleimmel beszéltem róla, apám hiteget már évek óta, hogy hazaköltözik (5 éve van nyugdíjig), de azóta se semmi. Esetleg valakit megbízni, hogy nézzen rájuk párszor naponta? De akkor is ott van még az az adag extra meló. Meg az amúgy is egy nagyon bizalmi dolog.

Teljesen tanácstalan vagyok, ti mit tennétek a helyemben?

Mama 87, Papa 93.

Köszönöm, és bocsi, ha kissé hosszúra sikeredett!