Van joga olyan idős rokonnak a segítségünket kérni, aki korábban elutasította a család közeledését, vagy ha nekik volt problémája, elzárkózott?

Egyre több olyan idős rokon jelentkezik nálunk, akikkel korábban megszakadt a viszonyunk. Ez többnyire amiatt következett be, mert elzárkóztak a családtól, mondván, hagyjuk őket békén, ameddig még tehetik, maguknak élnek és nem akarnak velünk sem találkozni, sem segíteni, ha nálunk akadt valami baj. Fel is szívódtak, nem kerestek minket sem ünnepekkor, sem más alkalommal. Akkor sem hallottunk felőlük, amikor tényleg nagy gázban volt a családunk és tudtak róla. Van joguk azt követelni, hogy most, mikor lerobbantak, a család gondoskodjon róluk öregségükre mindezek ellenére?

Eléggé kettős érzések kavarognak bennem, mivel bűntudatom van amiatt, hogy rokonok és öregségükre így elmartak maguk mellől mindenkit. Másfelől nem érzek feléjük rokoni szeretetet, pont emiatt, ahogy elváltunk és a család is kialakította nélkülük a saját életét és életterét.