Feledékeny nagypapa rosszindulatokkal. Hogy lehet ezt elviselni?

Van egy egyedül élő nagypapám, akivel az utóbbi időben érdekes dolgok történtek. Azt kell tudni rólam, hogy én még tanulok, a szülőm meg dolgozik. Így nem tudunk számára 24 órás felügyeletet biztosítani. Egy gondozó jár ki hozzá napi 1 órára, de az ő állapotában kevés.

Az ellátásért az egyik hónapban 25 ezer forintot kellett fizetnie, oda is adta neki a pénzt, aztán felhívott engem, hogy őt kirabolták és elmegy a rendőrségre feljelentést tenni. Nem volt semmi rablás, mert beszéltem a gondozóval is. Azután én besokalltam tőle, egy pár napig nem beszéltem vele, majd engem is hívogatott minden nap és engem is fel akart jelenteni, hogy nem beszélek vele.

A nyugdíját én szoktam eltenni az ő házában biztonságos helyre, mert ő egyszer egy fagyasztóba akarta elrejteni a pénzt, két műanyag tányér közé összegumizva. Amikor az egyik alkalommal eltettem neki a pénzt, másnap már hívott reggel telefonon, hogy nem találja a pénzt és ezért is fel fog jelenteni a rendőrségnél. Akkor elmentem hozzá és megmutattam neki, hogy hová van elhelyezve. Én szoktam pénzt adni a számláira, kaját szerezni neki és mindig azt mondja, hogy 1 hete nem jártam nála, amikor tegnapelőtt voltam. Hajnali 6 órakor elkezd hívogatni telefonon, amikor még alszom. Az ő tulajdonában van 2 nagy ház és azzal fenyegetett meg minket, hogy akkor elajándékozza egy idegennek, akivel együtt fog élni. Szerinte nem beszélünk vele és nem járunk hozzá.

A személyi igazolványát már sokszor elhagyta, legutóbb az egyik ház kulcsát hagyta el és nem tudtunk bemenni, lakatost kellett hívnunk. Ránk akarta kenni, hogy mi hagytuk el a kulcsot, egyáltalán nem emlékszik dolgokra.

Magának egyáltalán nem szokott bevásárolni, ha mégis elmegy, akkor mindig csak kenyeret és tejet vesz, közben üres a hűtője. Szoktam kérdezni tőle, hogy akkor tejet akarsz ebédelni, vagy mi? Rendeltünk neki az önkormányzattól főtt ételeket, amiket napi szinten visznek neki. Azokat mindig megeszi és ha elfogy a kaja, soha nem megy el vásárolni. Már megtapasztaltam, hogyha nincs nála kaja, akkor inkább éhezik napokig, mint elmenjen vásárolni.

Mi szoktuk takarítani a házában, mert ő takarítani sem szokott. A kukába kidobott dolgok közül mindent kiszed, mert szerinte az még jó lesz valamire. Sokszor azt sem tudja, hogy ma milyen nap van, egyszer egy szombati napon akart elmenni a polgármesteri hivatalba (zárva). Nem emlékszik dolgokra, arra sem, hogy pl. tegnap beszéltem vele. Másnap már öngyilkossággal zsarolt telefonon. Nem meri megtenni, mert egy törékeny emberről van szó és már nagyon sokszor eljátszotta ezt. Idegenek aláiratnak vele papírokat, amikről fogalma sincs, hogy mi van ráírva, mert nem olvassa el, ő pedig gondolkodás nélkül aláírja. Emiatt is hívott telefonon, mert mindig utólag jön rá, hogy hülyeséget csinált.

Ha valami nem tetszik neki, akkor kimegy az utcára és kibeszél engem a hátam mögött a szomszédoknak. Ezt az egyik szomszédom mesélte.

Pár évvel ezelőtt már kirabolták őt a házban, de nem tanult az esetből és továbbra is nyitva hagyja az ajtókat, akkor is, amikor ő alszik. Az egyik nap kivételes esetben el akart menni vásárolni egy piacra, de otthon felejtette a maszkját és felszállt maszk nélkül a buszra. Vásárolni is maszk nélkül volt. Azt mondta, hogy senki nem szólt rá emiatt.

Az a problémánk vele, hogy a saját családjára soha nem hallgat, ellenséges velünk, amíg egy idegentől bármit elfogad. Egyébként ő 85 éves. Már mondtuk neki, hogy be kellene költöznie egy idősek otthonába, de nagyon nehezen akar beköltözni és közben sír. Már 1 éve várunk arra, hogy akarjon menni. Idegesítő személyisége van, legtöbbször szívesen elvágnám a vezetékes telefon kábeljét, hogy ne hívogasson napi 10x. Mindenért kiabál, a segítséget hamar elfelejti.

Az a bosszantó benne, hogy amikor egyedül vagyok vele, akkor kioszt engem és káromkodik, de ha a szülőmmel megyek hozzá, akkor előjön belőle az a kedves, törékeny, sajnálatra méltó öregember. Elmeséltem neki is az egészet, tud róla, de a nagypapám azután sem változott meg.

Nektek mi a véleményetek erről? Mit lehetne tenni?

Illetve akik hasonló cipőben járnak, náluk mi a helyzet?