Van itt olyan, aki elmondanà a történetét, miért szakította meg a kapcsolatot a nagyszülőjével?

Apám anyjával nem beszélek gyakorlatilag 7 éve. Állandóan Anyámat szidta, soha, semmi nem volt jó, amit ő csinált (velem Mama mindig jóban volt). Ha apám véresre verte Anyámat és másnap jött az öreglány, csak annyit mondott Anyunak (miközben leült enni az általa készített süteményt), hogy "Biztos megint nem tudtad befogni a szádat."

Aztán egyszer csak betelt nálam a pohár, miután cirkuszt csinált az esküvőmön (az oltárhoz vonulásnál kezdett el üvöltözni apámmal, amiért az nem köszöntötte fel előző nap a szülinapján, persze nyilván ez is az Anyám hibája volt) és megmondtam neki, hogy legközelebb a temetésén fogunk találkozni.

Nem így lett, a másik ági nagyapám meghalt később és neki a temetésén jött oda hozzám azzal, hogy végig igazam volt, apám egy állat, most már tudja, mert nemrég elment hozzá is, felkente a falra, fojtogatta és megütötte. Én meg csak annyit tudtam mondani neki, hogy "Biztos megint nem tudtad befogni a szádat..."

Az igazat megvallva kicsit se hiányzik ez a mérget köpködő kígyó.

Nagymutter:

- Jelentsem a fel az ő szomszédját a kerítésépítés miatt, de az én nevemben.

- Másik ügyből kifolyólag megbízott egy ügyvédet, aki kártérítésekkel foglalkozik. Ezzel az ügyvéddel vegyem fel a kapcsolatot, továbbá írjam alá az ügyvéd által megfogalmazott megbízási szerződést! Nem írtam alá semmit.

Nagyfater: Költözzek oda közelükbe. Én erre nemet mondtam. Erre az volt a válasz: akkor le vagyok *kakkantva*!

Azóta már meghalt, mai napig nem tudom hol van eltemetve! Minek költözzek? Itt jól érzem magam.

Azért szakítottam meg anyám anyjával a kapcsolatot mert rengeteget bántotta anyámat lelkileg, minket mindig mellőzött, lenézte apámat..

Sose fogja megismerni a 3 lányomat.

Anyám apjával meg sose volt kontaktunk. Életemben ha 3 szót váltottunk, tudom, hogy na ő lenne a nagyapám és ennyi. Sosem volt kiváncsi ránk.

Anyám szüleivel szakítottam meg a kapcsolatot. Igazából nagyfatert szeretem, de ő a mama lábtörlője. Mama által a saját testvérei sem keresik..

Miután anyukám elcuccolt egy pasihoz évekig nem keresett minket.. és valahogy a mama sem tekintett már családtagnak.

A 14. születésnapomon tettem egy próbálkozást feléjük, takarítottam, főztem, készültem, de leálltak veszekedni az apukám anyukájával és faképnél hagytak.

Az utolsó próbálkozásom 18 éves koromban tettem meg, amikor jogosítványt szereztem és meglátogattam őket (200km) és kitessékeltek hogy van pofám egyedül eljönni ekkora autóval és nem hoztam az anyámat!

Nah, én itt fejeztem be. De természetesen megy a mártírkodás, hogy én egy bunkó vagyok, én sosem keresem őket pedig ki tudja meddig élnek...