Mennyi idős korotokig tartózkodtatok hosszabb ideig a nagyszüleiteknél?

Amikor általános iskolás voltam és alsós, nyáron egy hetet mindig náluk voltam (meg egy hetet a keresztszüleimnél is). Gondolom a szüleim nem nagyon tudták máshogy megoldani a felügyeletet. Mármint voltam táborban is, csak ez így jó volt nekik plusz segítségként.

Messze laknak amúgy, azóta csak hosszúhétvégére szoktunk menni hozzájuk évente párszor.

9-10 éves koromig voltam ott 1-1 hetet nyáron, utáltam...(mocsok volt és kupi)

A másik nagyszüleim pedig a szomszédban laktak, így 8 évesen már egyedül is otthon maradhattam, ha épp nem volt tábor, a nagyiék pedig néha rámnéztek és náluk ebédeztem. (ez a felosztás sokkal jobban tetszett)

Nekem Balaton mellett élnek a nagyszüleim egy nagy házba ezért sokszor szoktam akár barátnőmmel vagy valamelyik barátommal pár napra (olyan 4 nap), tavaly is voltam idén is megyek szerintem. Ezen kívül nagyobb alkalmakra le szoktunk ugrani 2 napot (Karácsony Húsvét Szülinapok stb.) Tehát lényegében mai napig rendszeresen.

20F

5 éves koromban nyáron volt az, hogy velük töltöttem 2 hetet egy tanyán. Nagyon mesebeli hely volt és néha még álmodom róla.

Volt egy kis erdő, egy kerti tavacska, szekér az udvaron szénávak pakolva. Ott laktak velünk a brémai muzsikusok: a csacsi, a kutyus, a macska és a kakas, meg még páran...

Esténként a kandallóban almát raktak a tűzbe, hogy sült alma illat lengje be a szobát. Minden reggel tornáztunk közösen a nagyival. Az utcán, ami csiga vonalban tekergett, ha sétáltunk, mindenkit név szerint kellett köszöntenem és nagyi súgott, ki jön szembe. Én meg nagyon integetve vidáman köszöntem, hogy Szia Zoli Bácsi! Szia Julika Néni!

Vasárnap a misén mindenki népviseletbe öltözött.

Egy igazi mese volt.

Ez nagyon nosztalgikus. Köszi a kérdést!

40f

Én 3.-7. osztályig sok időt töltöttem a nagymamáméknál. Többször is volt, hogy akár suli időben is ott aludtam. Kb 15 perc sétára laknak, úgyhogy nem volt nehéz dolgom. Általában magamtól mentem, nem lepasszoltak. Mikor nagyobb lettem, meg jött a 8. osztály és anyámra rájött a felvételi-láz, akkor egyre kevesebbet mentem.

Aztán 9.-től kolis lettem, csak hétvégékre jártam haza, azóta egyáltalán nem aludtam ott, max délután. Mostanában, hogy Bp-n dolgozom is a suli mellett, jó ha havonta egyszer hazajövök, de ha itthon vagyok apával mindig elmegyünk meglátogatni őket. Mama azóta is hajtogatja, hogy mennyire hiányzom neki, és hogy még mindig fura, hogy nem vagyok ott annyit :')

Amíg éltek.

Mindig szeretettel fogadtak, mindig örömmel mentem hozzájuk. Sajnos, már 25 éve halt meg az utolsó nagyszülőm (anyai nagyapám), de ő is már 8 évig özvegyen élt, tehát 33 éve ért véget az a klasszikus nagyszülői idill, ahol finom étel-ital, működő paraszti gazdaság és végtelen sok nagyszülői szeretet várt mindig. Most már csak a temetőbe mehetek hozzájuk.