Miert utal engem mindenki?

Itt az a probléma, hogy anyuci a bátyus seggét kinyalja, a másik gyereket meg leszarja. Ha a kérdező is megkapná ugyanazt mint a bátyja, akkor valószínűleg nem esne rosszul neki ha nélküle mennek a plázába.

Amúgy kérdező, a bátyád miért nem megy veletek apás programra? Mind édestesók vagytok?

Tipikus szituáció, nálunk es volt anno. Szüleim 5 éves koromban váltak el, ráadásul nem voltak túl jóban utána sem. Anyámat gondolom zavarta, hogy apám újra úgy ismerkedhetett, mint egy szingli, gyermektelen férfi, miközben a gyerekeit anyám nevelte. Rendszeresen, mikor apa jött értem, hogy hétvégére elvigyen magához (testvérem még kicsi volt, nem jöhetett, de apámmal nem is nagyon alakult ki köztük kapcsolat, annyira kicsi volt még a váláskor), anyám megpróbált engem lejáratni, hogy valamiből rossz jegyet kaptam vagy tiszteletlen voltam vele.

Amikor havonta kétszer eljöttem apumhoz hétvégén, anyám külön programot szervezett öcsémmel, sokszor direkt olyan helyre mentek vagy olyan kaját főztek, ahova én is már rég el akartam menni vagy ami nekem volt a kedvencem. És miután hazajöttem, a nagyszüleim előtt elkezdett kérdezgetni, hogy hol jártam a hétvégén, és amikor meséltem, le lettem szidva, hogy a testvérem bezzeg nem mehet ilyen helyekre, nem viszi apum, és nagyanyám sosem hagyta ki az alkalmat, hogy ne ócsárolja az apámat, hogy milyen szar ember. Olyan is megesett, hogy anyám vett két csokit az öcsémnek és nekem, majd amikor apám jött értem és beültem mellé a kocsiba, anyám jó hangosan utánam szólt, hogy a csokimat nem akarom-e odaadni az öcsémnek, mert ő nem mehet el apumhoz. Egyszer még rendőrt is kellett apámnak hívnia rá, mert nyáron el akart vinni egy hétre (elvileg az iskolai szünidő fele jár az apának, ha az anyánál van elhelyezve a gyerek), és anya előtte két nappal a kezembe nyomott valami angol nyelvvizsgára felkészítő könyvet, hogy ebből öt leckét, nagyjából 2000 új szót tanuljak meg, mire apám jön értem, mert más különben nem mehetek hozzá.

Nonszensz volt, hogy apám sosem tudott tervezni semmit velem kapcsolatban, mert anyám szeszélyein múlt, hogy éppen eljöhetek-e otthonról vagy sem. Néha elfelejtett szólni apámnak, hogy amikor jött értem, nem voltunk otthon, de a telefont nem vette neki fel, meg ilyen apróságok.

Szerintem az a legjobb, ha megpróbálod elviselni anyukádat még pár évig, amíg egyetemre nem mész, utána pedig már te fogod eldönteni, hogy milyen gyakran találkozuk velük.