Ti ilyen esetben költöznétek?
Sziasztok! Először is, köszönöm, ha elolvassátok, és válaszolok.
A helyzet a következő: férjemmel együtt élünk a szüleimmel egy több generációs, csodálatos családi házban, medencével, nagy kerttel, teljesen külön lakrészben. Nagyon jó (volt) a kapcsolatunk a szüleimmel, semmibe nem szólnak bele, teljesen úgy élünk, ahogy szeretnénk. Nem is volt semmi gond egészen addig, amíg apukám nem kezdte el azt a bizonyos "egy sört csak megérdemlek munka után" dolgot. Ez egészen odáig fajult az elmúlt pár év alatt, hogy mostmár időről időre előfordul, hogy nagy veszekedéseket szít a családban ittasan. A férjemmel most tervezzük az első gyerekünket, még sajnos várat magára a baba. Viszont én eljutottam arra a pontra, hogy nem szívesen nevelném így a gyerekemet, hogy néha el kellene vinni apám közeléből, hogy ne lássa ezeket a szituációkat. Sajnos elég nehezen tudnánk elköltözni, mert nincs annyi megtakarításunk, amennyibe itt a környéken kerülne egy jó ház, lakásból pedig ide menekültünk, mert egyiken sem bírtunk bérházban élni. Tehát költözni max hitelből tudnánk.
Ti mit tennétek a helyünkben?
válasza:Én sem költöznék egyelőre, főleg nem a mostani árak mellett. Először is kulturáltan -beszélnék apámmal, megkérdeznem h mi miatt fajult el a dolog ennyire nála, van e lelki háttere. Ha belátja h beteg, orvosi segítséggel hátha sikerülne kilábalnia ebből a szenvedély betegségből. Adnék neki egy bizonyos időt, aztán mérlegelnék. Ha a hajlandóság megvan benne, az már fél siker.
Mindenesetre a legjobbakat kívánom nektek! N32
Ezen a részén túl vagyunk, nem hajlandó beismerni, hogy probléma van. És ami a legrosszabb az az, hogy próbáltam anyával is beszélni erről, és ő is csak mentegette a helyzetet. Sajnos úgy érzem, hogy a családban csak én és a férjem akadunk fent ezen, mindenki más számára normális.
Hát, nem tudom, hogy mitévő legyek. Remélem, hogy valahogy rádöbben valamelyikük, hogy változtatni kellene.
Köszönöm a választ, és én is a legjobbakat kívánom neked!
válasza:Józan pillanatában üljetek le vele családilag őszintén beszélgetni. Fontos, hogy nevezzétek nevén a dolgokat, ne csak hümmögjetek és körbejárjátok. Többek között mondd el neki, hogy ha ez így megy tovább, akkor kénytelenek lesztek költözni, mert nem szeretnétek egy alkoholista mellett nevelni gyereket.
Ha szeretne változni, akkor családilag + szakember bevonásával tudtok segíteni neki. Ajánlom az AAA-t is, állítólag nagyon jók (évek óta tiszta alkesz ismerős mondta, nélkülök nem sikerült volna tisztának maradnia). Nektek pedig tudnotok kell, hogy tiszta lehet, gyógyult még évtizedek után sem, egyetlen sör után kezdődik az egész újra.
válasza:Most olvastam a kommentedet. Szomorú ez így. Azt hiszem Zachertől hallottam, hogy minden alkeszhez tartozik egy "támogató", aki nélkül ki sem alakulna az alkoholizmus (valami bonyolult pszichológiai folyamat miatt mindkettőnek szüksége van a másik tevékenységére).
Így én elköltöznék, legalábbis gyereket nem vállalnék ide, az biztos.
válasza:Kerestelm erről a függőségi kapcsolatról egy cikket, hogy értsd, mire gondoltam:
válasza: válasza: válasza:Én a szülők helyében kinyitnám az ajtót és megmondanám, hogy vagy el lehet menni vagy csöndben lehet lenni!
A szülők házában nem ti szabjátok a feltételeket!
Elég szomorú rátok nézve, hogy eddig élősködtetek a szülőkön és még sincs annyi pénzetek, hogy önálló egzisztenciát tudjatok teremteni!
Korai még az a gyerek!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!