Elmesélnéd az egyik legszebb és az egyik legrosszabb tapasztalatodat az életben? Szerelem, mindennapok, stb.

Sírt értem a pasim,mondjuk kicsit részeg volt:)

Rossz nincs,vagy most csak nem jut olyan maradandó az eszembe.

19/L

Elég nehéz, mert nekem a legjobb-legrosszabb dolog nem egy konkrét esemény, hanem éveken át tartó dolgok voltak.

A legrosszabb az volt, hogy apám alkoholista, anyám meg egy önző gyerek 60 évesen is.

A legjobb dolgok (ebből több is van): a párom, a fiam és a hegymászás.

a legjobb ami velem történt egy koncert volt,annyira de annyira boldog voltam akkor :)

a legrosszabb mikor meghalt a mamám :(

15/L

Az egyik legszebb, mikor megismertem a feleségemet.

Az egyik legrosszabb, mikor kiismertem a feleségemet.

40/F

Örök tanulság, amire az élet megtanított: Ha hazudsz valamit, az bekövetkezik!

Egyszer azt hazudtam egy srácnak, hogy terhes vagyok, mert nem vette komolyan, hogy kapcsolatban vagyok. Éééés két hét múlva pozitívat teszteltem. (Ezt mondjuk nem bánom, csak nem így terveztem anno.)

Másik: Egy biztosítós nőci kérte, hogy menjek be az irodájába, de nekem nem volt kedvem, azt kamuztam, hogy nem érek rá, mert a gyerek beteg. Másnapra tényleg beteg lett.

legrosszabb: 18 éven keresztül MINDEN! Szar óvoda, szar iskola, szemét emberek, szemét család, cigánytámadások sokasága, 10 éven keresztül tartó pszichiátriai kezelés- hasztalanul. Ezek közül nem tudok mit kiemelni, minden egyformán borzalmas volt:(

Legjobb: tavaly megismertem a világ legjobb férfijét minden téren, neki köszönhetem, hogy megtudtam, hogy nem minden pasi egy gennyláda. És persze a kislányunk akit most a szívem alatt hordok.:)

22/L

legrosszabbat nemtudok mondani...

A legjobb az pont ma történt velem. A papám nem él, nem is ismertem, mert még a születésem előtt meghalt, a mamám pedig messze tölünk lakik, de a közelünkben van a háza. Onnan hoztunk vissza magunkhoz pár dolgot, mikor megláttam a falon egy képet. a bátyám mondta, hogy "ott egy kép a papáról". És én közelebb mentem, néztem a képet. Egy mosolygóg, kedvesnek tűnő és szép férfi állt rajta. Még fiatal korában a papa. Fekete fehér kép volt, de egészen nagy, kétszer akkor mint egy normál kép. Repülös ruha volt rajta és bukósisakot fogott, mert a katonaságnál volt repülős. A repülés volt az élete, az unokáit(az én tesóimat)a lányát(anyukám) és persze a feleségét(mamám) is vitte mindig repülni. Nagyon sokáig néztem a képet és azon gondolkodtam, hogy vajon néz e minket. Látja-e, hogy milyen sikeresek lettek az unokái, milyen okos a lánya, milyen kedves a felesége? És vajon látta-e mikor megszülettem? Engem kicsiként, majd ahogy nagyobb lettem, ahogy felnővök? Vajon látott e engem ott a képe előtt? És gondolt-e rá, hogy "igen, ő az én unokám". Ugy éreztem igen. Ugyéreztem, hogy amikor egy könnycsepp kicsordult a szememből, akkor az ővéből is. És szeret engem, vigyáz rám, hiába nincs velem. Hiába nem mesélnek nekem sokat róla. Én szeretem a papámat...:)

13/L

lehet nem témábavagó volt, de azért jóvolt kiírni magamból...)

Legrosszabb: csalódtam mindenkiben, és egy rázós légörvény.

Legjobb (eddig): kijutottam Japánba, és más országokba is utaztam (Németország, Ausztria, Csehország, Olaszország). Utazni nagyon szeretek (^^)

Legjobb:

Kb. 6 éves lehettem, amikor anno "lengyel piacnak" nevezett szombatonként megtartott piacnapra mentünk. Lehet sokaknak rémlik majd az a szerkezet amibe órák vannak, bedobsz egy húszast, tekersz rajta kettőt és egy golyó kiesik, a golyóban pedig egy zászló van és ha szerepel az a szerkezeten, akkor nyersz.... Még mai napig is látok pár ilyen szerkezetet. Szóval 6 évesen ott bóklásztam a szüleimmel a piacon és kiszúrtam egy nagyon aranyos kis órát, kb 4 cm átmérőjűt (külsőre hasonlított régebbi vekkerre, de modernebb kivitelbe és persze miniatűr méretben). Nyafiztam egy sort (pedig nem volt rám jellemző) hogy azt nagyon-nagyon szeretném és hogy hadd próbáljam meg! Igaz csak a másodikra sikeredett és elvileg nem azt az órát nyertem volna meg, de az ott álló eladó/tulajdonos megengedte, hogy kiválasszam az órát. Ez egy életre megtanított három dologra: bármit el lehet érni, csak kitartás, elszántság kell hozzá. Mindig higgy a megérzéseidben. És vannak kedves emberek is, akik önzetlenül segítenek :) és pont ez az emlék az, ami segít eszemben tartani, hogy legyek önzetlen, ha megtehetem :)

Az órám még mind a mai napig megvan, igaz már egyszer el kellett vinni óráshoz, ahol kicserélték a belsejét elemesre. Az órás meg is akarta volna vásárolni tőlem, de inkább többre értékeltem annál, hogy eladjam :) Rossz időszakban előveszem és emlékeztetem magam arra, hogy én vagyok az életem hajójának kapitánya, rajtam múlik merre indulok, jutok el :)

Rossz emlék:

az hogy az egyik már ex-pasimmal megismerkedtem. HA lenne egy kívánságom, nem a lottó ötöst kívánnám, csupán csak azt hogy, bárcsak ne ismertem volna meg őt. Bár az emberi személyiség a többi ember (kölcsön)hatásának köszönhetően formálódik, mint egy rézkarc: van aki mélyebb nyomot hagy a rézlapon, és van akinek a hatása csak egy felületi karccá lesz...