Mit lehetne tenni egy 22 évessel ebben az esetben? Semmi életcél.

Nagyon sajnálom, testvérem dettó ilyen, csak idősebb. Amikor barátnője lett valamennyit javult a helyzet, de nem sokat. Ő is hazudozik, nála is volt ilyen, pénzcsap elzárása, többször szereztek neki munkát, de nem járt be, nincsen tekintettel senkire. Amikor szigorítások lettek, akkor még nagyobb bajt okozott, mert haveroktól kért pénzt, amit aztán anyámon kerestek a szülők, vagy lopott, eladta az ékszereket, cuccaimat. Teljesen belerokkant anyám ebbe az egészbe és én is.

Nálunk anyám beletörődött :/ és ő tartja el, szolgálja ki, undorító az egész, mert közben az arca hatalmas a kiskirálynak.

Én csak egyet tudtam tenni, nem közösködöm vele és nem érdekel, ha bajba kerül (nem egyszer történt ilyen, pénzt kért kölcsön, majd mintha rendben lenne közölte hogy kérjem csak vissza anyától, egy igazi féreg), és a továbbiakban felőlem hajléktalan is lehet, ha már nem lesz akin élősködjön. Te ne adj neki pénzt, ne dőlj be neki, az ilyen emberek leszarnak magasról, ha már nincsen rád szükségük. :(

Valóban meg kell szüntetni minden anyagi és nem anyagi támogatást. Bár tény, hogy fel kell készülni arra, hogy agresszíven viselkedhet, vagy elkezdheti érzelmileg zsarolni a rokonokat, ismerősöket.

Ahogyan fentebb is írták sajnos ez jelentős probléma a társadalomban, amely oda-vissza működik. Azaz van mikor a gyerek "élősködik" a szülőn, rokonokon, de van mikor maga a szülő csinálja ezt a gyerekével, rokonaival.

Én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy van ilyen. Ilyenkor remélem, hogy csak trollkodik valaki, kamukérdés...

Nekem van egy vak rokonom aki elvégezte a főiskolát, pedig nehéz körülmények között volt. Bár nem a főiskolás képzettségével helyezkedett el, de dolgozik, eltartja magát és boldog. Rengeteg akaratereje van, pedig hatalmas hátránnyal indult. Neki sincsenek együtt a szülei (kicsi volt mikor szétmentek).

Én nagyon felnézek rá, mert rengeteg kitartása van, megbírkózik a kihívásokkal.

A te bátyád (ha nem csak kitaláltad: Adja az ég, hogy ùgy legyen!) rendkívül felidegesít. Lenne lehetősége és nem él vele, nem akar haladni. Engem egy nagyra nőtt, felelőtlen, elkényeztetett, elkanászodott óvodásra emlékeztet a leírásod alapján. És rettentően zavar, hogy vannak ilyen emberek.

Azonban azt sem szabad kifelejteni, mi van, ha súlyos lelki probléma van a háttérben (ilyenre láttam példát, de ott volt egy erős kiváltó ok). Ez esetben lehet, hogy bizalomra lenne szüksége. Sok beszélgetésre: jövőjéről, az életről, erkölcsről, meg egy csomó olyan dologról ami ezek szerint kimaradt (ami viszont nagyrészt a szülők felelőssége, mert ők nevelték: nem szeretném azt hinni, hogy bárkit is ilyennek teremt Isten, akár van akár nincs).

"Az iskolát otthagyta 18 évesen és azóta is csak otthon éldegél egyedül, meg bulizgat magának lassan 4 éve. Lényegében a 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége. Dolgozni sosem dolgozott de nem is akar."

Nem kéne abban támogatni, hogy továbbra is így élhessen: tartsa el magát.

Más a probléma, mint amit látsz a helyzetből.

Ez a fajta személyiségtorzulás - hazudozás, pénzeltetés, stb. - a drogozás következménye. Ez nem makacsság, se nem lustaság, se nem életélhiány. Ez egy sokkal komplexebb dolog, és mint minden szenvedélybetegség, ez is CSALÁDI betegség. Szóval minél előbb szakemberhez kellene fordulnotok, mert széthullik az életetek egyre jobban. Az is durva, hogy _azért_ nem vettetek észre semmit, meg nem léptetek eddig semmit, mert nem gond a pénzelése ennek az életmódnak... Pedig bőven nem csak a pénz kéne összekössön 2 családtagot...