Hogyan dolgozzam fel, hogy gyerekkoromban bántalmaztak?

Te itt valamit nagyon félre értelmezel. A kisfiadnak nem azért nincsenek rendes nagyszülei mert te nem tudsz túllépni a dolgokon. Hanem mert gyalázatos szüleid voltak. Ezt dobta az élet. Szerintem nem velük kéne foglalkoznod mert ami volt már elmúlt. Felesleges vele tönkretenni a jelent meg a jövőt is. A fiadnak normális szülei vannak. Már ha a folytonos kesergéssel nem keseríted meg az ő életét is. Ez a legfontosabb a gyeteknek nem a nagyszülők. El kéne dőnteni hogy őt sajnálod vagy saját magadat. Szerintem az utóbbi. Mert a gyereknek nem hiányzik ami sosem volt. Miért kéne megbocsátanod? Szerintem nem kell. Csak foglalkozz a mostani életeddel és azokkal akik szeretnek. Ne azokkal akik nem szeretnek. Mert a szüleid nem szerettek. Épp ezért kár rájuk pazarolni 2 percet is. Hidd el a gyerekednek sincs szüksége 2 gonosz emberre. Többre fog menni ha lesznek barátai akik szeretik. Vagy jobb lenne ha lenne 2 nagyszülő akik őt is elvernék néha? Kutyából nem lesz szalonna. Tapasztalat.

Nem tudom, el lehet-e ezt valaha is teljes mértékben fogadni. Legalábbis jelenleg még én sem tudom elképzelni. Nekem is élnek még a szüleim, de eldobtak maguktól. Egyrészt nehéz rádöbbenni, hogy milyen rossz szülők voltak mindig is, másrészt nehéz elfogadni, hogy sosem lesznek mellettem, és ha gyerekeim lesznek, valószínűleg nem is fogják egymást ismerni. Persze, könnyű elképzelni, hogy túllépek rajta, a legtöbbször már nem is gondolok ezekre, de mindig bennem van egy borzalmasan rossz érzés. Lehet pszichológushoz kellene mennünk, hátha tud segíteni, legalábbis ezen gondolkodok mostanában. Kitartást!