Milyen gyakran látogatnak meg titeket a szüleitek?
Van fent egy kérdés, hogy ki milyen gyakran látogatja a szüleit, és elgondolkoztam, hogy vajon fordítva mi lehet a helyzet, erről még nem sok kérdést láttam.
Ott írt az egyik válaszoló hasonlót, amit én is tapasztalok: a szülők nem nagyon akarnak látogatóba jönni.
Egyszer átjöttek, mikor vettük a házat, azóta mindig hárítják a meghívást.
Nem idősek, van autójuk, lenne idejük, nálunk van 'hova tenni' őket, elférnénk kényelmesen, mégis mindig nekünk kell utazgatni, hurcolkodni, ugrálni.
Ez egy jellemző dolog, vagy egyedi?
Titeket, ha már külön éltek, hányszor látogatnak meg a szüleitek?
Csak akkor jöttek mikor házvásárlás előtt álltunk és meg akarták nézni mit tervezünk megvenni. Ez 3 éve volt. Azóta csak az apukák szoktak jönni kb félévente ha valamit meg kell szerelni.
De nemsokára gyerekünk lesz, így tervezünk egy nagyobb összejövetelt majd nálunk.
De a mi esetünkben ez nem véletlenül alakult így ki. A férjemmel egyikünk sem egy nagy vendéglátó típus, így mi egyáltalán nem bánjuk, hogy mi megyünk és nem ők jönnek és mivel a szülők meg jobban szeretik ha házhoz jövünk, így ők sem bánják.
Mivel egy városban élünk, azért nincs ilyen probléma, hogy ki menjen, kinek kell utazni, ki, hol aludjon.
De nagyszüleim pl. kb. 100 km-re laktam. Szinte mindig mi mentünk hozzájuk a többi unokatesóval, szülők testvéreivel, mert ott jöttünk össze. Nem ők mentek egyesével mindenhova. Szerintem ez így logikus. Senkinek sem okozott gondot, vagy büszkeségi kérdést.
Egy kezemen meg tudom számolni hányszor voltak fent nálam látogatóban.
Legfőbb ok az, hogy alapból nem vagyok az aki kívánja a társaságot, másik ok, hogy szobát bérelek. Előző szobámban ami 15 m2 volt még csak-csak elfértünk. A mostani az 7 m2. Egymagam jól elvagyok benne, de egyszerűen nem fér itt el több ember.
Néha 1-1 napos látogatások voltak. Például apám hozott kaját mert 90%-os jegye volt olyankor beszélgettünk és a következő vonattal ment is haza. Vagy néha Pest környékén volt 1-1 program.
Valahogy igazából nem is vágyom rá, hogy közös programunk legyen. 1-1-szer persze jó elmenni a családdal. De egész fiatalkorunkban nem voltunk sehol, utána is gyakorlatilag el lettem üldözve otthonról az alkoholista apám által.
Alapból magamnak való ember vagyok, sokszor még a barátaim társaságára sem vágyom, nem hogy a családoméra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!