Van ilyen ember a családotokban?

A Keresztmamim. 75 éves, de még randizik. :)

Nagymamám volt ilyen, pedig sok szörnyűséget megélt. Élete végéig nagyon pozitív ember maradt. Nem ijedt meg semmilyen nehézségtől.

Unokatesóm. Mintha a nővérem lenne. Nagyon szeretek vele lenni, mert nagyon pozitív, mindenben segít. Mikor depressziót diagnosztizáltak nálam pánikbetegséggel egyaránt, akkor ő volt az egyetlen, aki mellett minden sokkal könnyebb volt. Ma már elmúlt minden, és úgy érzem kezdek a nyomdokaiba lépni, és egyre jobban kezdem átvenni azt a felfogást, hozzáállást a világhoz, ahogy ő teszi. Hisz valahogy mindig lesz, akkor élvezzük az életet, és élvezzük amink van :)

Nagymama, valahogy mindig olyan jo kedvu, pedig latott mar sok rosszat.