Asperger szindromasok, vagy ha van ilyen ember a csaladotokban, megosztanatok hogy Ti milyenek vagytok?
Unokahugom 15 eves, es most kezdtek el par honapja vizsgalni szakemberek, ugy tunik hogy aspergeres, bar meg hatra van par dolog amig tenylegesen felallitjak a diagnozist.
Olvasgattam sokmindent, ugye vannak ennek altalanos jellemzoi de minden eset mas, es ami egyik embernel megjelenik, a masiknal nem, szoval nincs 2 egyforma ilyen eset. Megis en ugy latom abbol a par sztoribol ahol csaladtagok viselkedeset irja le kivulallo szemely, hogy hozzajuk kepest az en unokatestverem mas. Csaladon belul, olyan kornyezeten belul ahol jolerzi magat igenis tud rendesen kommunikalni, nincs az hogy nem veszi eszre hogy nem temaba vago amirol beszel, es csak a sajat erdeklodesi koret hajtja. Velem pl aki kozel allok hozza, siman tart szemkontaktust, oke neha elpillantgat, meg mond hosszabb mondatokat ugy hogy a plafont bamulja de az ido nagy reszeben szemkontaktust tart ugy mint barki mas. Beilleszkedesi nehezsegei voltak mindig, de szerintem ez abbol adodik hogy kulonosen intelligens, sok teruleten nagyon jo kepessegu, pl nyelvek, matek, zene, rengeteg mindenben kimagasloan eredmenyes, felnottek nem teljesitenek ugy mint o, es ezert mindig utalkoznak a kortarsai, raadasul szep is, ebben is latom en az okat annak hogy nem fogadjak be sehol, illetve a ketto egyutt adja ezt szerintem. Viszont a kenyszeresseg nagyon jelen van az eleteben, szinte minden teren, nagyon ragaszkodik a rutinjaihoz, es egyre rosszabb allapotban van mostmar, napi szinten duhkitoresei vannak.
Az edesanyja nemreg tett egy olyan megjegyzest, hogy meg jo, hogy mas a velemenye valamirol, hiszen 'autista'. En ezen nagyon kiakadtam, bar nem mondtam neki. Szamomra ugy tunik hogy azzal hogy le autistazza, raragaszt egy cimket, amitol a gyerek esetleg csak onigazolast nyer hogy igen, en mas vagyok, esetleg rosszabbnak hiszi magat mint amilyen. Nem tudom eldonteni hogy aspergeres-e, nekem inkabb ugy tunik hogy a kenyszerbetegek es a manias depressziosok tuneteit mutatja egyszerre.
Szeretnem hogy ha van aspergeres csaladtagotok vagy netan ti magatok azok vagytok, leirnatok hogy miben is all ez az egesz. A neten talalhato tulajdonsagaik kozt tul sok minden van, nekem picit eroltetett.
válasza:Amit leírtál, az alapján én hasonló vagyok az unokahúgodhoz. Ez az a kategória, hogy ha akarja, aspergeres, ha akarja, nem.
Volt egy osztálytársam, aki viszont ténylegesen aspergeres volt. De rajta messziről látszott. Ki is vették a szülei, magántanuló volt, csak dolgozatot írni jött be. Soha senkivel nem beszélt, az osztályfőnöktől tudtunk róla ezt-azt.
Persze észre lehetett venni hasonlóságot köztünk, például mindketten könnyen tanultunk (pontosabban nem nagyon tanultunk, én meghallgattam, amit órán elmondtak, ő elolvasta a könyvet), csak mi érettségiztünk kitűnőre, több dicsérettel. Zenében nem tudom megítélni magunkat, zemenűvészetibe jártunk, ott mindenki "szintén zenész" :) De tény, hogy matekból messze jobbak voltunk a többieknél és szerettük is, ő matekra néha akkor is bejött, ha nem írtunk dolgozatot.
A hatalmas különbség viszont az volt kettőnk között, hogy én nem voltam hajlandó elfogadni, hogy bármi bajom lenne, csak kicsit aszociálisnak tekintem magam. Ami nem megy, azt pedig fejlesztem, és elég jól lehet fejleszteni. A szemkontaktust például az énektanárom tanította, kötelezően a szemébe kellett néznem éneklés közben. Mondanom se kell, minden óráról úgy jöttem ki, hogy én ide többet nem jövök, szörnyű volt. De eljutottam arra a szintre, hogy ha kell, akkor tudok a másik szemébe nézni. Ez pl. állásinterjún hasznos. Barátokkal viszont nem erőltetem, ők elfogadnak, nekem meg a szemkontaktus borzasztóan kényelmetlen.
Tanultam beszélgetni is, bár ezt főleg autodidakta módon, mások beszélgetésének az elemzésével. Ismert helyzetekben észre se venni talán, hogy nem magától jön, hanem tanult dolog.
A mániáim igyekszem felismerni és tenni ellenük. Ez mondjuk elég nehéz, mert őszintén nem értem, miért jó az másnak, ha pl. összekeveri a fűszereket a konyhában, hogy aztán amikor főzök, ne találjam meg, amit keresek. Én mindig betűrendbe rakom.
Anyukám azt mondta, kiskoromban ő is gondolkozott rajta, hogy kivizsgáltat, mert erősen autisztikus tüneteket produkáltam. Például háromévesen megtanultam olvasni, és az óvodában mindig leültem és olvastam, a többiekkel nem játszottam. Ami nyilván egy anya számára elég ijesztő.
De aztán inkább arra jutott, hogy a képzésemre fordít energiát, szerintem nem volt a városban olyan elérhető különóra, amire ne jártam volna. És ezt persze borzasztóan élveztem, rengeteget tanultam.
Azt gondolom, hogy jól tette. Mivel így normális embernek tekintem magam, a szociális problémáim pedig igyekszem megoldani. Ha rám sütötték volna az autista bélyeget, akkor valószínűleg nem erőltettem volna, illetve nem ilyen hatékonysággal.
O is 3 evesen mar olvasott folyekonyan,nem sokkal kesobb irt is, magantanulo mar par eve...de nem azert mert annyira durva hogy senkihez nem szol.
Igazabol neha azt latom rajta hogy tudja hogy o mas, es ezt tudatosan fenn is akarja tartani, mivel a tobbi embert nem latja normalisnak. Miota magantanulo lett par eve, egyre rosszabb az allapota, nem tudom hogy mit tehetnek erte, mert amugy kepes ra hogy beilleszkedjen ha akar szerintem, mivel a csaladunkba be tudott pedig az se piskota hely :)
Ha akarja aspergeres, ha akarja nem?:) Nagyon szeretnek segiteni...hogy ennel mar ne legyen rosszabb allapotban. Szerintem eros tulzas azt mondani ra hogy autista, max esetleg autisztikus bizonyos dolgokban, de rengeteg embernek vannak olyan tulajdonsagai amire ezt ra lehet huzni, megis 'normalisak'.
válasza:Mivel az Asperger-szindróma az autizmus egyik, enyhe fajtája, ezért aki aspergeres,az autista is. De persze ez elég nehéz dolog, mert nincs éles határ. Épp ezért múlik szerintem sok azon, hogy az ember hogyan tekint magára. Aki elfogadja, hogy ő autista, annak sokkal nehezebb változnia, mint annak, aki úgy van vele, hogy bizonyos dolgok valóban nehezebben mennek neki, de ez kezelhető.
Nem tudom megmondani, mi kényelmetlen a szemkontaktusban. Egyszerűen csak nagyon rossz érzés. Mondjuk azt is utálom, ha valaki engem néz. Erre talán más, nálam okosabb emberek tudnak választ adni.
Miért magántanuló? Annak idején én is kacérkodtam a gondolattal, de pont azért nem léptem meg, mert ezzel az ember még jobban bezárja magát. Szerintem ez az elfogadás egyik lépcsőfoka. Ami viszont egy öngerjesztő folyamat.
Bár aztán lehet, hogy nincs igazam. Érdemes több szakemberrel is konzultálni.
Zenesz o is, es tobb gyakorlast tart kotelezonek magara nezve, mint amit az iskola mellett megengedhetne maganak. Egesz nap nyomja. Elvileg emiatt, mert nagyon sokaig ugye rendesen jart, most is van par dolog amire jar de en is ugy latom hogy csak rosszabb a helyzet ezzel a magantanulosaggal, mert igy arra sincs rakenyszeritve amire amugy ra lenne.
Nem lehet hogy ez a szemkontaktus dolog onbizalom problema? Te pl mibol tudod, hogy a masik ember most tenyleg kivancsi-e a mondandodra, vagy erdeklodo-e, ha nem nezel a szemebe? Pl baratoknal, vagy uj ismerosoknel.
válasza:„ Ha akarja aspergeres, ha akarja nem? :) ”
Ilyen biztosan nincs... Ráadásul ez egy spektrum, nincs két egyforma aspergeres. Akinek diagnózisa van, annak vannak hátrányai, melyek az állapotából fakadnak.
Míg egy séma, egy személyiségzavar tényleg tök jól korrigálható (OCD is), addig egy aspergeres vagy ADHD-s sosem lesz 100%-ig olyan, mint egy neurotipikus. És amikor ezeket a begyakorolt formulákat használja (nézz a szemébe, hangsúlyozz, ne birizgálj semmit, állj egy helyben, szólalj meg, ne beszélj annyit, ne térj el a tárgytól, ezt ne, azt ne, amazt pedig KELL), rémesen lefárad.
Több aspergeres akad, akinek a magántanulói jogviszony hatalmas súlyt vett le a válláról.
válasza:7: teljesen igazad van sajnos, valamennyire erőltetni kell. Csak azt mondom, hogy 30+ zsibongó kamasz nem a legjobb kísérleti terület. Órákon is megy a susmus, és nehéz kiszűrni ezeket - baromira elvonják a figyelmet.
Talán valami hobbi, sport, társas tevékenység kellene - ahol kevésbé kaotikus a helyzet.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!