Ti milyen gyakran látogattok haza a családotokhoz?
Köszönöm a válaszokat mindenkitől :)
Tényleg nem távolság a 100 km, nem is az a lényeg! A lényeg az, hogy elvárják, hogy menjünk hozzájuk és ezzel elrontják az egésznek a hangulatát. Ha meg éppen nem úgy alakul valami, akkor meg megsértődnek. Én régebben szerettem ott lenni, de mióta a testvéremnek új barátja van, azóta folyamatosan megy az összehasonlítgatás, hogy ki hányszor megy haza és meddig van ott. Ők általában több éjszakát maradnak, autóval mennek, ami gyorsabb és a beosztásuk is megengedi. Amúgy én is beszélek anyukámmal minden nap, szóval semmi sincs amiről lemaradna. Egyedül az zavar ebben az egészben, hogyha én nem akkor megyek haza, mint pl. a testvérem és nem maradok addig(mert mondjuk megyünk a barátom családjához is) az mindig meg van jegyezve, én unom már emiatt szarnak érezni magam :) És elég furcsa így ez az egész, ezelőtt majdnem 4 évig külföldön éltem és kb. évente 3-szor találkoztam velük, most, hogy itthon lakok hirtelen havi 3 lett belőle, ami nekem elég fárasztó úgy, hogy nincs autóm és így nehézkes eljutni oda. Ettől függetlenül nagyon szeretem a családomat, csak nekem több térre van szükségem néha.
Ismerős, kn szóról szóra mintha én írtam volna, csak nekem már sikerült elérni, hogy ne 2, hanem 3 hetente menjünk, de igazából ez nem elég nekik. Az felejtős, hogy úgy találkozzunk, hogy nem alszunk ott, ők nem hajlandóak hozzánk jönni.
Már azt is kérdezték, hogy oké-oké, "most még tart a szerelem", de mikor fogok hazaköltözni hozzájuk? (Azt nem akarják, hogy szakítsak, bírják a páromat, de szerintük korai együtt laknunk - 25 évesek vagyunk...) Anyukám már teljesen jól kitalálta a dolgokat: szerinte hamarosan kellene szülnöm neki egy unokát, majd ő otthon marad vele gyeden, engem meg be tudna szervezni a városban egy gyárba operátornak, mert van ott valami ismerőse, és akkor babázhatna, nekem lenne munkám, együtt élnénk, néha jöhetne látogatóba a párom, milyen boldog világ lenne. (Egyébként diplomával csinálom az álommunkám, szóval nem arról van szó, hogy jelenleg nem tudok miből megélni, ő meg segíteni akar...)
Elég beteges. Komolyan fontolgatom pár éve, hogy megszakítom velük a kapcsolatot (kompromisszumot próbáltam már keresni, de nekik SEMMI nem elfogadható, ami nem úgy van, ahogy ők gondolják), csak hát nehéz, mégis csak a családom...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!