Mikor mondtátok el a családnak, hogy külföldre költöztök?

En aznap megmondtam amikor megtudtam,hogy biztos a dolog. Vegyes érzelmek voltak. Én örültem. Volt aki irigykedett. Volt aki örült. Ennek már sok éve.

Nem mondtuk el,mivel nics beszélő viszony már egyik ággal sem.

A szűk családnak elmondtam, hogy megpályáztam a külföldi állást. Örültek, amikor megkaptam. Így nem érte váratlanul őket, hogy költözünk.

mi még csak tervezük ,de már csak anyukám van neki akkor mondanám el ha már mindent elintéztünk munka helyet lakást ,barátaink már most is tudják hogy tervezünk ki költözni .

Miutan kikoltoztem. Hatizsak fel es egy csaaa majd jovok mondattol kicsivel tobb mint egy het kellett mire rajottek, hogy mostansag nem nagyon vagyok otthon es felhivtak.

Amikor megvettük a repülőjegyet. Mert akkor már 1000%-os volt a biztosság. Anyukám természetesen nem örült, ment az érzelmi zsarolás, képzelt betegségek jönnek ki nála, bármikor beszélünk, 50 ezerszer megkérdezi mikor megyünk haza. 4 éve megy már ez, és inkább idegesítő. Lelkiismeretfurdalásom sosem volt. Mondjuk októberben hazaköltözünk, de nem miatta/miattuk. A többiek sok sikert kívántak. Te is akkor mondjátok el, ha biztos, és már semmi nem tudja megváltoztatni. Mert mi még azt is megkaptuk tőle, hogy menekülünk, meg 2 hét múlva meggondoljuk magunkat.

Én még otthon éltem és ahogy 100% volt a dolog, elmondtam. Ez kb 1 évet jelentett. Legalább volt idejük hozzászokni a gondolathoz. Nekünk jó a kapcsolatunk, igazi döfés lett volna a szívbe, ha az utolsó pillanatban mondtam volna csak el. Nekem is mondták, hogy ne menjek, minek megyek, de nem érdekelt. Én elhatároztam, hogy belevágok és kész.

Hagyjál nekik időt, hogy hozzászokjanak a gondolathoz! Egy hirtelen, és megérdemeletlen sokk meg tudja betegíteni a szülőket.