Belemenjek, hogy megvegyük vagy ne?

A férjemnek felajánlottak megvételre egy motort, amit ő használna, én csak az utas szerepét töltöm be esetleg, mert nincs rá jogosítványom és én nem is vágyok. A férjem szerint az ára kedvező a neten található hirdetésekhez és magához a járműhöz képest - rokoné egyébként és már ment is vele, tudja milyen). 500.000 Ft lenne. Viszont éppen házra gyűjtünk, gyűjtenénk. Van már egész szép pénzösszegünk, de az viszont még mindig töredéke a ház árakhoz képest. Én a motor megvétele ellen vagyok, ő meg szeretné. Engem nem tenne boldoggá, ha megvennénk, őt igen. Kb. 3 éve gyűjtjük a pénzt és ki tudnánk fizetni, de akkor megint visszavetne minket. Kb. fél év mire visszakeressük ketten. Attól is félek, ha megint engedek és nem kis összegről beszélünk, később is kitalál valamit majd ami megint nagyon kell és soha nem 10 ezres dolgok, hanem afelett. Vagy már 100 ezres nagyságrendű. Teszem hozzá, van neki már 1 motor csak az nem ilyen kategóriás, hanem 80-100 ezres amivel 2 éve nem mozdultunk meg. Kocsi is van.

Egyrészt tudom nagyon szeretné, másrészt meg zavar, hogy a ház pénz mindig odázódik. Én amellett vagyok, hogy minél kevesebb hitel legyen. Őt ez a hitel dolog annyira nem zavarja, ő pl. 8 misit is bevállalná. Én meg rosszul vagyok a gondolattól is, hogy hitel és minél többet szeretnèk gyűjteni, hogy ne nyugdíjas koromig fizessem majd ha egyszer találnánk olyan házat amit meg szeretnénk venni. Eddig nem találtunk olyat, ezért ő úgy gondolja, ha már úgysincs a láthataron ház, bele férne ez a kiadás, majd pár hónap múlva visszakeressük.

Én ezerrel azon vagyok, hogy legyen megtakarítás. Emelett élünk, nyaraltunk, megvett magának cuccokat amik szintén összevissza egy év alatt 100 ezerbe belefutotta. Nem mondhatja, hogy nem vehet meg semmit magának, én is szoktam ezt azt, én inkább ruhákat vettem meg dísz cuccokat, ilyeneket. De most ez az 500 ezres terv... Nagyon idegesít. Mert ha engedek neki, nem fogok örülni. Ha az lesz amit én akarok, ő nem fog örülni. De nem 2 forintról beszélünk!