Én reagálom túl?

Egy ideje próbálom kerülni a fehér lisztes, cukros illetve a magas szénhidráttartalmú ételeket, ezáltal külön főzök és vásárolok magamnak.

Múlt héten vettem fél kg barna kenyeret, a nagyobb szeletekből csináltam magamnak szendvicset. Péntek reggel volt össz-vissz 1 szelet kenyér, se a csücsök, se a kisebb szeletek nem voltak meg.

Köretként általában párolt zöldségeket szoktam enni (zacskós fagyasztott). Egy zacskó négy evésig tart ki. Tegnap megcsináltam, ettem belőle egy adagot, ma reggel megyek ki, a tálban konkrétan fél adag maradt (van más köret itthon, nem a zöldségkeverék volt az egyetlen).

Én ezen nagyon kiakadtam, mert se szó se beszéd belenyúlnak és kivesznek három napi adagot. Amikor megkérdezték, hogy ehetnek-e belőle, sosem mondtam nemet, annyit kértem, hogy szóljanak mert akkor úgy vásárolok be. És nem csak a kenyérnél/zöldségnél van ez, a gabonapelyhem (500 g) három nap alatt elfogyott, amikor én napi egyszer eszek 60-70 g-t, hat db barna zsemle elfogyott egy hétvége alatt, amiből egyet sem ettem mert következő hétre vettem.

Nekem tényleg nem azzal van a bajom, hogy esznek belőle, csak akkor szóljanak, hogy "figyelj, ebből ettem ennyit meg ennyit". Mert akkor elmegyek és hozok másikat.