Kinek jó, miért jó ez így?

(Azért nem a Szomszédok kategóriába tettem, mert engem jobban érdekelnek a család/kommuna belső viszonyai.)

Helyszín: Kelet-Nógrád kisvárosa, négylakásos társasház - nagymamám az egyik lakó

Nagymamám lakása melletti lakásban (kb. 70 négyzetméter) él a tulajdonos (35 év körüli nő) egy gyerekkel + az aktuális pasija + a tul. anyja az aktuális pasijával + a tul. húga az aktuális pasijával + hetente legalább 3-4 napra a nagyfater is beugrik laza 8-10 órás együttlevésre.

Nagymamámat (és persze a másik két lakásban lévőket) állandóan zavarják állandó ordítozással, veszekedéssel, (költözz anyádhoz te homoszexuális!, te rohadt bájait áruló! és hasonló szövegekkel - a kertben is üvöltenek, de a falak is elég vékonyak, szóval mindenki hall mindig mindent) de én inkább arra kérdezek rá, hogy mi visz rá ennyi embert, hogy egy pici (mert 8 emberre 70 négyzetméter bizony pici) lakásban kínlódjanak?

Például a tul. anyja olyan férfival él együtt, akinek kb. 600 méterre saját háza van. De nem mennek oda. Lehet őt egyáltalán férfinak nevezni?

A húg pasija is állítólag jól keres, legalábbis nagyinak mindig ezt mondják, akkor miért nem vesznek ki egy lakást a környéken havi 50 000 Ft-ért?

Valaki elmagyarázná, hogy miért jó ennyi felnőtt embernek összezsúfolódni egy lakásban, mikor nyilvánvaló az állandó veszekedéseikből (ez nagyim szerint napi legalább egy óra!), hogy nem férnek meg együtt? Arról, hogy tönkreteszik a szomszédok pihenését, ahogy írtam feljebb, ne ejtsünk szót.

A tul. nő helyében már régen kivágtam volna mindenkit.