Mindig is érdekelt milyen lehet átlagos családban élni valaki írna erről pár sort?

Nem tudok nagyon részletesen belemenni, de pár számomra lényeges dolog a nagyobb családdal kapcsolatban:

-mint írtad, szinte mindig van valaki, akivel meg tudsz beszélni -szinte- bármit.

-nekem nincs semmilyen konfliktusom a családban (vagy ha van, akkor az nem lényeges) -> ha nincs konfliktus akkor miről írjak ki kérdést?

Helyedben hülyét kapnék... Próbálj meg minél több barátot szerezni.

Atlagos videki csalad voltunk (sokat ivos apa, punnyados anya, mindkettonek van munkaja, apa extra melokat is vallal szabadidejeben, egy testver, nagyszulok is ugyanabban a varosban stb.)

Tesom es koztem alig 2 ev van, ezert sokat tudtunk egyutt jatszani, es nagyobb korunkban beszelgetni. Igaz ez utobbi nem volt gyakori inkabb felnott korunkban (30 felett) lettek igazan beszelgeteseink. Hiaba vagyunk tesok ahogy nottunk a sulitol kezdve inkabb a sajat barataink voltak a fontosak es veluk beszelgettunk. Persze a szuleinket kibeszelni vagy az unokatesokat stb. a tesommal lehet legjobban, de ez csak egy kis tema :-).

Nyaranta a szurke hetkoznapok utan evi egyszer elutaztunk Magyarorszagon belul nyaralni 2 hetre. Ez jo volt, ilyenkor satraztunk, apa nem ivott es sokfele kirandultunk, ettuk a sok fagyit (amit evkozben biztosan nem).

A hetkoznapok azonban sokszor unalmasak voltak. Kisiskolaskent anyanak meseltunk mi volt a suliban, de kozepiskolaban mar a kis magandolgainkat (a mi bant-ot) mar nem vele osztottuk meg. Egyetemistakent, amikor csak hetvegente mentem haza, akkor sokkal tobbet beszelgettunk es meseltem, mint elotte.

Tesom barataival szerettem beszelgetni, de tesom nem szerette, ha en is ott vagyok amikor ok nalunk voltak. Szerintem feltekeny volt, hogy lefoglalom a baratait.

Egy atlagos hetkoznap ugy nezett ki, hogy reggeli keszulodes, iskola, hazajovetel, tanulas, este anyaval vagy anyaekkal egyutt vacsora es tevenezes vagy mindenki elvonul a szobajaba. Hetvegente volt kozos takaritas, piacozas es kozos nagy ebed, es altalaban a nagyszuloket ilyenkor latogattuk meg. Nyaranta sokat voltunk a nagyszuleinknel, mert a szuleink dolgoztak. Oylankor az volt a csucs, ha az unokatesok is ugyanakkor voltak ott es veluk lehetett jatszani.

A te helyedben en probalnam atertekelni a "csaladomat". En felnott vagyok mar es van sajat csaladom, de mind a mai napig ugy emlekszem vissza, hogy a nagymamaimmal sokkal jobban tudtam gyerekkoromban beszelgetni, mint a sajat szuleimmel. Valahogy maskepp beszelgettunk. Biztos a korkulonbseg tette.

Szoval neked ezek lehet segithetnek:

- nagymamaja sokaknak nem el es ritkan latjak az "atlagos" csaladokban nevelkedok - te azonban vele lehetsz, az o (valoszinuleg regimodibb, de manapsag még ertekesebb es ritkasagszamba meno) ertekrendjet kapod es viheted tovabb, ha szeretned...es ez nagyon jo dolog

- a nyaralasok/ nyuzsgo progamok/ ide-oda utazasok is nagyon jo lehetoseget adnak a szuleiddel valo beszelgetesre, sőt tobb tema vetodhet fol es tudhatod meg az o nezopontjukat, elmelkedhettek temakrol, es mehettek el a teged erdeklo temak fele is a beszelgetesek soran. Csak legy turelmes es ne add fol hamar. Hiszen egy toparti setanyon ucsorogve a naplementet nezve nem csak a holnap hova megyunk, hanem a ki bantott meg evkozben es mivel tema is szepen elojohet. Vagyis hozd elo! :-)

- sokaknak hiaba vannak testvereik megse veluk a legszorosabb a viszonyuk, teljesen termeszetes, hogy a barataink azok akiket a mi ertekeink szerint valasztunk, akikkel a legtobb dolgot megosztjuk. Ezert ha nincs is testvere valakinek megis lehet olyan ember az eleteben, aki "szinte" a testvere. Igaz, hogy a testverekkel lehet a kozos csaladi elmenyeket felidezni es megbeszelni a csaladi dolgokat, de ha lesz/van olyan baratod akivel kolcsonosen latogatjatok egymas csaladjat, akkor ok is kepben lesznek a csaladoddal es majdhogynem "testverkent" mukodhetnek.

Ezert baratkozz es kezeld a barataidat szinte csaladtagkent :-).

Apu dolgozott,anyu otthon volt(ez nagyrészt apu féltékenysége miatt alakult igy) 3-an voltunk tesok, apu anyja utálta anyut,ö nem foglalkozott velünk a másik nagymamám volt csak képben.

Szerettem az életünket, jo tesok voltunk vagyunk,anyu sokat foglalkozott velünk és mindketten azon voltak,hogy értelmes emberek legyünk.

Tesókkal mostanra szétszorodtunk, de sokat beszélünk.mindannyiunknak családja van, és bár nagyon szerettem hogy anyu otthon volt,én nem engedhetem meg magamnak a mai világban.

A helyedben példát vennék a családodrol, és a saját családodban másképp csinálnám...