Mit tehetnék, ha a családom támad a terhességem, babám miatt?
Nem akartunk még gyereket a barátommal, majd csak 4-5 év múlva. De terhes lettem, és nem akartuk elvetetni (a barátomat az anyukája 20 évesen szülte, és nagyon közeli a kapcsolatuk). Szerencsés a helyzetünk, mert az ő családjának több vállalkozása is van, több területen jelen vannak. Tehát gazdagok... Nem kérkedésből írom le, hanem mert emiatt lett konfliktusom a családommal. Anya férje folyamatosan megjegyzi, hogyha nem dolgozok a diplomámmal, később csak kávét főzni mehetek valami irodába. Közben fogalma sincs, hogy nekem/nekünk mik a terveink. Meg röhög, hogy "tudtam én, hogy kell helyezkednem", stb. Anya már ezerszer rászólt, hogy fejezze be, mert ez undorító, de hatástalan. Folyamatosan ezen pörög, hogy na majd kíváncsi lesz, mit csinálok, ha ez a vagyon elfogy. Ha visszaszólok valamit, azonnal ordít és csapkod.
Nagynénémék ugyanez. Hogy bezzeg nekik 9 évig nem jött össze a gyerek, pedig házasságban vállalták. És hogy jól elintéztem az életemet, élhetem majd az otthonlévő feleségek életét, akik egész nap kávézni, szépségszalonba, meg barátnőzni járnak. Ennek egy örömteli időszaknak kéne lennie, mégis úgy érzem, hogy a családomnak az a célja, hogy elrontsák.
Sehol nem írtam, hogy a "semmire" szülök, nekem is van lakásom (ami másfél éve ki van adva), autóm. De az tény, hogy ettől függetlenül az én családomnak nincs akkora vagyona, és nincs passzív jövedelmük sem olyan mértékben, mint a párom családjának. De nem az van, hogy a lány a szegény családból megfogta a gazdag fiút. A szüleim egyáltalán nem kritizálnak, nagyon örülnek. Anya alig várja, hogy unokázhasson. A barátom szülei, nagyszülei is nagyon örülnek.
Együtt élünk már, én most lettem 21, ő 22 éves. Jövő ősszel lesz az esküvőnk (miattam, én nem akartam terhesen, nagy hassal menyasszony lenni). De nem az érdekel, hogy szerintetek kinek van ebben a helyzetben igaza, mert úgy gondolom, hogy nyilvánvaló. Külön élünk, a nevelőapám világ életében próbált beleokoskodni az életembe, ha ez nem jött össze, akkor kezdte a rosszindulatú megjegyzéseit. Nagynéném dettó, addig minden szép és jó vele, amíg nem látja, hogy másnak több/jobb, mert akkor elkezdi a rosszindulatú hozzászólásait.
válasza:
válasza:nézd látszik, hogy még fiatal vagy és naív. Én vén fejjel ugyanis nem venném magamra amikor ilyeneket beszólnának sőőt :D Azt mondanám igen én megcsináltam a szerencsém, törődj bele hogy okosabb és ügyesebb voltam nálad :P
Ne érdekeljen mit gondolnak rólad, de SOHA ne mentegetőzz az ilyeneknek. Mivel ez a fajta akkor érzi jól magát.
válasza:Sok boldogságot mind az esküvőhöz, mind a babához!!! :)
Ne foglalkozz a család rosszindulatával, koncentrálj a pozitív dolgokra! :)
válasza:Nem kell pattogni, mert TE "felejtetted el" leírni ezeker az amúgy tök lényeges dolgokat :)
Na, szóval együtt éltek, van passzív jövedelmed (ez is valami, ha te kapod a lakásod lakbérét, stb), meg ilyesmi.
Hajrá, jó babavárást, de a kérdés: fel tudod nevelni EGYEDÜL is, ha ne adj isten a barátodnak mégsem fekszik ez a gyerekdolog?
Mert én is 4-5 év múlva tervezek gyereket, és ha most becsúszna, mennék elvetetni, mert momentán NEM vagyok olyan helyzetben, hogy megtartsam (sajnos).
válasza:", a nevelőapám világ életében próbált beleokoskodni az életembe, ha ez nem jött össze, akkor kezdte a rosszindulatú megjegyzéseit. Nagynéném dettó, addig minden szép és jó vele, amíg nem látja, hogy másnak több/jobb, mert akkor elkezdi a rosszindulatú hozzászólásait."
Akkor ha eleve ilyenek, nem is értem, mi mást vársz tőlük most. Mit tehetnél: fütyülj rájuk, ignoráld őket, ha kell, kerüld ki velük a kommunikációt, amennyire lehet. Mondd nekik, hogy ha nem tudnak jót mondani, akkor ne mondjanak már semmit, a véleményüket már hallottad, elég volt ennyiszer. És onnantól kezdve pléhpofa, ignorálás.
Szia!
Kemény lesz amit írok de én majdnem ugyanabban a helyzetben vagyok.Parommal szeretjük egymást és esküvő után terveztünk gyermeket de baleset történt(Nem eshettem volna teherbe)
Ennek ellenére nagyon örültünk neki!
Az édesanyám volt az első akivel közöltem.
Nem örült ne ki...sőt nagyon leszidott.
A páromat is megalázta.
Azóta nem beszélünk vele.A keresztanyam sem hívott fel higy gratuláljon sőt az unokatestverem sem pedig évekig támogattam a családomat.
Nehez ez de jobb így.Rengeteget sírtam.
A párom családja ezzel szemben mindenben támogat (Bár szegények) és mindig érdeklődnek.
A tanácsom: a baba már az elejétől megérez mindent..örüljetek a babának és várjatok szeretettel.A többi majd úgyis megoldódik.
Ketten ha szeretitek egymást mindenre képesek vagytok ha hisztek benne.
Sok sikert és gratulálok a babához!
Egy 14 hetes kismama :)
válasza:akik nyivákolnak, hogy jaj de fáj azoknál látszik hogy még fiatalok vagy az élet megkímélte őket. Azok az emberek akik beszólnak két dologért tehetik:
.tehetetlen dühükben és valakit legalább lealázhatnak
.az életben valaki megbántotta őket és rossz emberen verik le, szintén az uralkodási vágy, a hatalom itt a lényeg
De az ilyeneknél nem szabad reagálni, le kell tojni mit mondanak vagy gondolnak, mert a próbálkozásuk szánalom. és mi van ha azt hiszik hogy? úgyse vagy velük jóban :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!