Az ideális kapcsolatban együttélnek vagy külön?

szerintem együtt élés!Igaz hogy kell mindenkinek néha egy kis egyedüllét,de ezt együtt élve is meglehet oldani.Szerintem a párod nem akar veled össze költözni azért mondott ilyet.De jobb mint ha hitegettet volna aztán kopp.

Mondjuk én személy szerint együtt élés párti vagyok,szerencsére a párom is az.Mondjuk mi elég hamar össze költöztünk(1-1.5 hónap után)de szerencsére már évek óta együtt vagyunk!!

Én azt, hogy a kapcsolatnak van egy fejlődési üteme, amibe az együttélés is bele tartozik. Mindenkinél más tempóban felődik a kapcsolat, életkor- és személyiségfüggő is a dolog. De nem lehet kihagyni részeket. Mert akkor a kapcsolat fejlődése megáll, majd ellaposodik a kapcsolat.

Attól is függ, mi a célod a férfivel, pl. gyerek? Azt hogy képzeli, egyszer nálad lesz, egyszer nála? Vagy ő megcsinálja, te meg felneveled?

Attól is függ, mik a te igényeid. Jó ez így neked, vagy mást szeretnél? Mert ha komoly kapcsolatra és együttélésre vágysz, akkor azt javaslom, menekülj.

Az én személyes véleményem (nem muszáj senkinek egyetérteni, mindenki úgy gondolkodik, ahogy akar, én így), hogy ha valaki komolyan gondolja velem, akkor akarjon velem élni és egy idő után vegyen el. Ha meg nem gondolja komolyan, akkor ne raboljuk egymás idejét, mert én komoly kapcsolatra vágytam. (Pár hete volt az esküvőnk.)

Félre ne értsetek, senkit nem állítanék választás elé, hogy vagy elveszel vagy elhagylak, én egyszerűen olyan párt kerestem mindig, aki ugyanazt akarja, mint én. Nem akartam senkit kényszeríteni vagy megváltoztatni, elfogadtam, amit gondoltak, csak úgy éreztem, ha nekem az nem megfelelő, nem kell részt vennem benne.

Ezért mondom, hogy nagyon függ attól, te mire vágysz, mit szeretnél.

A másik kérdés, hogy mi az, hogy "ideális", mert abszolút ideál nincs. Nyilván neki van egy elképzelése, de neked is nyilván van elképzelésed, és neked meg az az ideális.

Miért mondanál le a saját vágyaidról a kedvéért, ha ő ugyanezt nem teszi? Én sose kérnék ilyet attól, akit szeretek, nem is fogadnám el. Ha megtenném, az azt jelentené, hogy nem szeretem. Szerintem.

Az ideális szerintem az, ami a két félnek megfelel.

Én az együttélést preferálom.

nem akar SOHA véglegesen összeköltözni??? hát ez érdekes...

és ha netán házasság lesz a dologból és gyereket vállaltok,akkor majd néha meglátogatja?

szerintem ez képtelenség.

ne haragudj,de nekem ebből az jön le,hogy nem akar veled összeköltözni, nem akarja magát elkötelezni.

Természetesen mindenkinek kell néha egy kis egyedüllét, de ez nem egyenlő azzal,h nem élek együtt a párommal...

Én együttélés párti vagyok és úgy gondolom,ha igazán szeretsz valakit,és komolyan is gondolod a kapcsolatot,akkor az együttélés nem teher, hanem öröm. Jó minden este a párom karjában elaludni és reggel mellette ébredni, jó összebújva nézni a tv-t és együtt enni a vacsorát és még sorolhatnám.

"Az ideális szerintem az, ami a két félnek megfelel."

Ez igaz. Amúgy az egész ötlet kicsit Woody Allen-es, de nekem tetszik. Én tudnék így élni valakivel. Szerintem nem mindenkinek igénye, hogy együtt éljen valakivel.

23/L

Huh! Számomra az ideális kapcsolatban együtt élünk, közös tető a fejünk fölött, közös autó a fenék alatt (mindegy, ha több van, de az sem csak az enyém vagy csak az Övé, hanem közös).

Engem meglepett a párod hozzáállása, kissé komolytalannak tűnik, már bocsánat, ha megbántottalak.

Egy jól működő kapcsolatban ha az egyik félnek magányra van szüksége, azt kiválóan meg tudja oldani egy sétával, egy kis félrevonulással, de ezek nem tarthatnak ám napokig. Én kifejezetten igénylem a párom társaságát és viszont. Annak ellenére van olyan, hogy néha egyikünk kicsit kevésbé kommunikatívabb, mégis megoldjuk a gondot. Ha látom, hogy a párom magányra vágyik, kimegyek, játszom a kutyával, macskával, olvasok, tanulok, békén hagyom. Így nálunk ebből sosincs konfliktus.

Megkérdezhetem, hogy a párod szülei is külön házban élnek?