Ti mit gondoltok az alábbiakról?

Édesanyám rákban halt meg, szintén négyes stádiumban diagnosztizálták. Szeretnék valami bíztatót mondani, de mellébeszélni nem akarok - ilyenkor már sajnos csak időhúzásról van szó. Az idő előrehaladtával édesanyámnak egyre erősebb fizikai fájdalmai lettek és csak szenvedett, a végén már az ágyból sem tudott kikelni, csak ha felhúztam. Senkinek sem kívánom, hogy ilyen állapotban lássa egy szerettét. Azt gondolom, hiába él valaki mondjuk többet egy évvel, ha ez az időszak szinte csak lelki és fizikai fájdalommal van tele, mind a betegnek, mind a szeretteinek.

Az viszont fontos lenne, hogy elbeszélgessetek egy pszichológussal, vagy egy közeli személlyel akiben megbíztok. Akárhogyan is döntötök, mindenképpen nehéz lesz ez az időszak, fel kell rá készülnötök és elsajátítanotok a helyes megküzdési és feszültséglevezetési technikákat. Töltsetek együtt minőségi időt, mindkettőtöknek jót tesz.

A párodnak a helyedben megmondanám, hogy ez így nagyon nem oké, szembesíteni kéne azzal, hogy ez a viselkedése a nem tűrhető kategóriába esik. Aztán az ő döntése, hogy mit tesz, ha folytatja amit eddig, hát az az ő egyéni baja, egyszerűen csak dobd ki.