Hogyan ertessem meg az emberekkel, hogy ne kerdezgessenek arrol mikor megyek ferjhez?

"Kzöd?" röviden és tömören. :D

De mikor engem már nagyon cs.szegettek, megkérdeztem, jól kinyalta-e a párja. Egyből befejezte :D

#11

Haláli vagy! :D

A világ tele van gyökér, faragatlan prolikkal.

Ezt a pofátlan típust nem lehet leállítani, esetleg valami meghökkentővel.

Mert buta, frusztrált és másokat vegzál a saját nyomora miatt, nem csak kérdéseket tesz fel, de a megfelelő cselekvési tervet is tudja, mindig, mindenkinél, minden helyzetre. Csak a saját élete egy føs romtanya, de legalább addig sem kell a saját posványában fetrengeni míg mást csesztet a fąszságaival.

Ha férjhez mész, mikor lesz gyereked, ha van gyereked, szoptatsz-e? Szobatiszta-e? Kúszik, mászik, jár, beszél-e?

Mikor jön a következő? Vagy minek ennyi?

Mikor megy már bölcsibe, oviba? Miért adtad ilyen korán bölcsibe, oviba? És így tovább...

Soha nem állnak le, a fent említett okokból kifolyólag.

Vagy frappánsan visszaszólsz, vagy ignorálsz.

Kipusztíthatatlan állatfaj ez...

Nekem keresztanyám ugyanilyen. Egy évben kb 3x beszélünk, akkor is az ünnepek miatt, de állandóan az a téma, hogy miért nincs most barátom, az az első kérdése,hogy "na szerelmes vagy már?". Borzasztóan kínos. Eddig az volt a bajuk, hogy miért nincs egyetem alatt munkahelyem már, miért nem lett meg a nyelvvizsgám hamarabb, miért nem találtam munkát hamar. Most meg az,hogy nincs barátom. Igaz éppen alakulóban van egy kapcsolat, a szüleimnek nyilván elmondtam, de nem fogom bejelenteni az egész rokonságnak akiket nem is érdekli, hogy mi van velem, csak gúnyolódni tudnak.

Teljesen átérzem a helyzeted. Mindenki akkor megy férjhez, akkor szül stb amikor akar. Gyűlölöm az ilyen "kedves" rokonokat.

23N

hu ezek a sztorik..

Barátom édesanyja szokott rettentően tuskó lenni ilyen témában, volt hogy rokonai előtt tolta be "hát a fiam még nem akarja elvenni", "nem is tudom minek nevezzem, barátnő, házastárs, élettárs". Akármilyen rosszul esik, próbálok nyugodt maradni és úgy válaszolni. Egyszavas válaszok, vagy vállvonás. Mintha érdektelen téma lenne.

Ennyi, nem fognak megváltozni.

Jesszus, ez még téma?

Azt hittem, csak anno engem baxtattak vele a 80-as évek közepén.

Komolyan, azt hittem, ez már lejárt lemez, és végre tudomásul veszik, hogy mindenki úgy éle, ahogy akar (házasságban, párban, szingliként, szülőkkel vagy elköltözve, lány lánnyal akár, stb.)

Nagyon jókat írnak a többiek :)

Annyi lehetőség van. Én szolid vagyok, úgyhogy ilyesmiket mondanék:

Magánügy (ezt alkalmaztam is, hűvösen s méltóságteljesen, mint egy úrinő, akit köt az etikett, de rá akar mutatni, mennyire illetlen a kérdés).

Ki tudja?

De most az is szimpatikus, hogy pl. "2032. április 19-én".

De lehet harminckettedikén is vagy február 29-én nem szökőévben. Nem mintha számítana.

Mivel kommunikatív vagyok, elkezdeném mesélni, hogy milyen ruhában leszek, milyen tőr lesz az oldalamon és hogyan lesz kisminkelve a párom (aki férfi, nem mintha ez számítana, amúgyis csak biológiailag az, minket nehéz beszorítani egyszerű dobozokba).

Egy ponton csak meguinná, de a fő, hogy én beszélnék, nem ő. Aktuális hangulatomtól függően mindenféle légbőlkapott dolgot is mondhatnék, ebben szangvinikusként jó vagyok, egyszer lehet, hogy leesne neki, hogy csak hülyítem. De igazából mindegy, csak ha máskor is megkérdezné, akkor sokkal alaposabb lennék, lehetőleg a delikvens ismert fóbiáit is felvonultatnám a lagzi dekorációjában (külön előny, ha utálja a pókokat, mert én szeretem és abból lóghat a csillárokról vagy 19, félméteres méretben).

Normális ember valószínűleg megérti, hogy nem akarod a témát, a legnormálisabb pedig nem is kérdezget. Nem is értem, én soha nem másztam bele így senki életébe... Majd lesz, ami lesz és elmondja, amit akar.