Hívnál családtagot dolgozni a te munkahelyedre?

Nálunk pont ez van, húgom eleinte átmeneti időre keresett munkát, felhívott, hogy nem tudok-e valamit. Nekünk meg pont ember kellett, hát miért ne? Közvetlen kollegák lettünk ráadásul (nem együtt, ritkán vagyunk bent egyszerre, de majdnem ugyanaz a munkakör). Azóta itt ragadt, átvették állandóra.

Szerintem nem gáz, nem bánnak vele másképp, én sem kivételezek vele, ha úgy van.

Persze, bármilyen rokonnal csak akkor vállalnék be ilyet, ha tudnám, hogy megbízható munkaerő. Mert azzal, hogy te ajánlasz be valakit, akarva-akaratlanul is felelősséget vállalsz érte.

Bizony, csak akkor, ha tudom, hogy jól fogja végezni a munkáját.

Én a gyerekkori barátnőmet hoztam a munkahelyemre, maximálisan elégedettek vele. Sőt, szokták kérdezni, nincs-e még egy ilyen barátnőm...

SZóval csakis abban az esetben tedd, ha jó a munkáltató, és tudod, hogy a rokon megfelelne a pozícióra, és jó munkaerő lenne.

Nem hívnám oda, de mindenképpen szólnék neki a lehetőségről.

Ha normális az illető, akár családtag, akár nem, miért ne lehetne azonos a munkahely? Aztán, ha a cég elvárásainak megfelel, be tud illeszkedni, képzettsége, tudása, miegyebe is stimmel, akkor bármi további történés a testvéred és a főnököd meccse.

Szívességet teszel, ha szólsz neki, a továbbiakban pedig nem a "protekció" vagy a családtagért való felelősség vállalása a dolgod.

Akkor ő ott a munkatársad, nem a tesód: a családi életet a munkahelyen kívül kell felejteni.

Ha kijössz a tesóddal, akkor biztosan "munkatársként" se keserítené meg a napjaidat. Főleg, hogy ha a napi robot nem egy légtérben zajlana vele, nem "együtt" melóznátok, biztosan nem tennétek pokollá egymás életét.

Én mindenképpen szólnék neki, de aztán legyen önálló.

Pl. "beprotezsálást" ne várjon el tőled.

A továbbiakban ő kell egyengesse a saját útját, ne várja, hogy mindent elintézel helyette, hogy munkahelye legyen.

Attól függ, hogy kit.

Van olyan családtag, akit nemhogy nem hívnék, de máshova sem ajánlanám, mert tudom, hogy előbb-utóbb kellemetlen helyzetbe hozna.

De persze van olyan is, akit mindenféle fenntartás nélkül mernék ajánlani akár a saját munkahelyemre is.

Attól függ.

Van olyan ismerősöm, akit ha ő fizetne sem ajánlanék be sehová, mert tudom, hogy félévnél tovább sehol nem marad meg :D

Viszont a páromat pl. bátran merném ajánlani, mert ismerem és jó munkaerő, szorgalmas, odateszi magát.