Miért nem hagy, vagy hagynak békén? Folytatás lent.

Fiú vagyok, de sajnos annyira megterhelő.. Most ezt lehet furán fogalmazom, de már egyszerűen Nem akarok élni.. Legalábbis velr/velük. Igazából a családomról van szó, akik (leginkább a bátyám) sosem hagynak békén.. Mindig bennem keresik a hibát. Bátyám mindig azzal vádol (16 éves vagyok), hogy belőlem nem lesz senki, illetve máshoz hasonlítgat. Csak azért, mert hát nem a legjobb tanuló vagyok a családban. Anyám igazából nem olyan, csak néha a munka miatt ideges és azért van rám "kiakadva" ha lehet ezt így mondani.. De egyébként sokszor bátyám bíztatja anyámat. Szóval legjobban bátyám van rám szállva, mert ő csak másokban tudja keresni a hibát, de leginkább bennem. Nagyon sok mindent leírhatnák, de néha annyira tönkre teszi akár az egész napomat, hogy az már tényleg rossz.. Nem vagyok depressziós, csak szimplán nem vagyok az a keménynek tettető ember. Viszont, ha még valamit le tudok írni, akkor az hogy aminek örülök hogy a barátnőm segít, illetve itt van nekem.