Van olyan rokonod, ismerősöd, aki 40 éves kora felett is a szülőknél lakik, ők tartják el? Ha igen, mi az oka?

1. Downos, aranyos, de egyedül nem tud élni

2. életképtelen nagyfiú, 45 éves, dolgozgat, mellette leszar mindent, és elvárja, hogy mindig főtt kaja legyen elé téve, meg tisztaság. Élősködő.

Van, én magam.

80 éves az anyám, egyedül nem maradhat már, nővérem az ország másik végéből szrik rá, néha felhívja, hogy hogy van, engem meg kioszt tanácsokkal, mit hogy kellene. Bátyám ugyanez.

Az eredeti hivatásomat részben tudom emiatt űzni(kamionsofőr) töredékfizetésért, mint amit lehetne.

Anyám nem akar semmilyen idősotthonba menni, egy néma emberrel is képes összeveszni, meg a kutyánk miatt sem menne.

Volt barátnőm, kamaszfiával, de elég rendesen átvert, szinte semmi más nem érdekli, csak a pénz.

Segíthetne is, de nem....ott a kis családja, akik szerint én egy ingyenélő, anyja által eltartott, semmirekellő valaki vagyok.

Mindezt a következtetést levonták a felületes információkból.

Vagyis legyek 1 személyben idősgondozó, kertész, gondnok, sofőr, szórakoztató központ barátnőnek+fiának, szponzor, stb.

Mindezt úgy, hogy egészségileg is finoman szólva nem vagyok toppon, sosem ittam, dohányoztam, de jópár éve egy háziorvos által felírt gyógyszer miatt kínlódok azóta is(hipofízis sorvadás, emiatt több hormon kiesése)

Szóval mindenkinek megvan az oka, miért, de egyszerűék ráhúzzák a szokásost: mert lusta, meg ingyenélő.

Van 46 éves

Nem szülőkkel él, de minden reggel szülei keltik. Az anyja veszi neki a ruháit. A szülei visznek neki kaját. Ha bárhova megy ahol addig nem volt akkor apja megy vele nehogy legyen bármi. Életképtelen egy nő. Pszichológusnál lenne a helye, de 14 évesen semmit nem tehetek. Pedig szükség lenne valami közbe avatkozásra mert a szülei a nyolcvanhoz közelítenek.