Miért esik ez jól anyáéknak? Ha elköltözök válzotni fognak?

Ha elköltözöl probléma megoldva. Legalábbis ezek a dolgok, hogy megszabják, mikor hol, kivel mit csinálsz.

én is így vagyok annyi, hogy én albérletben lakom, csak nyárára megyek haza:-S Persze meg lesz szabva este hányra kell otthon lenni, mindig mindenhova kérezkednem kell...:-S

Ők úgy tervezik, hogy egyetem után hazaköltözöm, de egyszer biztos nem...mindig is utáltam mikor valaki irányítani akart...

Nemrég vizsgaidőszakban is otthon voltam és annyi volt a reakciójuk mikor jöttem vissza, hogy "fiam egész nap a hátadat láttuk" (mert reggeltől estig tanultam)...:-S persze mikor nem tanultam akkor a szüleimmel voltam, csak ez nem mindig tűnik fel nekik...

Persze emiatt nem szeretem őket kevésbé és valahol próbálom megérteni őket is, csak néha nehéz.

Aztán párom is van és amiatt is vannak megjegyzések, hogy kivel mennyi időt töltök:-S természetesen időm nagyrészét otthon vagyok de ez sem jelent semmit...emellet persze megpróbálok segíteni amennyit tudok...de na...

Bocsi, hogy nem segítettem, de legalább együtt érzek:D

20-L

Az én anyám is hasonló természetű. Mióta elköltöztem, tök rendes mikor találkozunk. Nem nyaggat. Néha mondja a dolgait, ha épp akkor jön ide, amikor takarítok, hogy ezt is csinál, meg azt is...olyankor mondom, hogy majd sorra kerül az is. Itt be van fejezve. Nem tudom ezzel segítettem-e, de a lényeg, hogy már nem leszel folyton ott mellette, kevesebbszer fog látni, jobban fog örülni, mint, hogy kötekedjen. Szerintem.

22/L

Nálunk még rosszabb volt, de sokat segített, amikor elköltöztem, eleinte persze hazarángattak, nem adtak pénzt, csak ha leutaztam hozzájuk. Erre elkezdtem dolgozni, most máér nem találnak fogást rajtam, érdekes módon hirtelen mézesmázosak lettek.

Anyám iszik, közöltem, hogy ha részegen látom, az első vonattal utazom vissza. Azóta valahogy mindig kibírja, hálistennek :)

Szóval igen, jobb lesz, ha nem leszel rájuk szorulva, kb onnantól fognak felnőttnek tekinteni.

Más kérdés, hogy néha, amikor hullafáradtan hazaérek egyetem után, munka után, azt kívánom, bárcsak lennék inkább otthon, mint régen, mert ez így kiborító. De azért nem költözöm haza :D

21L

hehh.. nálunk ez úgy volt, hogy érettségi után teljesen békén voltam hagyva.

jogilag már felnőtt voltam, én feleltem magamért, akkor keltem és feküdtem, amikor jónak láttam. és persze minden tettemnek vállaltam a következményét.

persze anyám tartott el, de egyébként sem jutott volna eszembe visszapofázni neki, vagy játszani a faszagyereket. tudtam a határokat, de nem hagytam, hogy úgy kezeljen mint egy kis hülye gimist.