Ki ért egyet a következő képpel kedves szülők, felnőttek és gyerekek?

Ha arra gondolsz, hogy helyes, ha a gyerekek kiveszik a részüket a házimunkából, vagy hogy képesek rá egy bizonyos életkor fölött, akkor ez igaz természetesen.

A kép viszont szerintem kicsit csal. Egy gyerek számára nagyon motiváló a telefon, és mint ilyet, nagyon könnyen megtanulja a használatát. A legtöbb applikáció direkt úgy is van megírva, hogy könnyű legyen megtanulni.

A képen szerepel pl egy sütő/tűzhely is, oda én egy 4-5 évest még nem szívesen engednék egyedül.

Én mondjuk a mosógépet nem tudom használni. Anya kb. egyszer mutatta meg talán hogy hogyan kell.

Egyébként szerintem fontos hogy mindenki kivegye a részét a házimunkából a családban.

15/l

Tűzhelyhez és feszültség alatt álló elektromos berendezéshez (pl hajszárító - tűzveszély) én csak szülői felügyelettel preferálnám.

üdv

Egy TŰZOLTÓ

Egy okostelefonnal annyit nem tud ártani egy gyerek mint például gáztűzhellyel, vasalóval, meg egyéb más veszélyes eszközzel akár tisztítószerekkel. Ezeket azért inkább 14-15 évesekre bíznám. Persze a kisebb gyerekek már tudnának boldogulni a söpréssel, felmosással ha csak sima mosogatószeres vízzel kell ezt megoldani, esetleg a porszívózással.

Én azért már tanítanám a 12-14 éveseket apránként a nagyobb házimunkákra, például főzés, kézi mosás, mert egy pólóért értelmetlen elindítani egy mosógépet például. De ha összegyűlik annyi szennyes akkor tudja is kezelni a mosógépet. Varrni is megtanítanám akár a fiúkat is. Mégpedig azért mert bármikor lehetnek felnőttként abba a helyzetbe hogy egyedül maradnak, akár akkor is ha 30-40 vagy 50 éves korukig házasságban éltek vagy mindig volt valakijük és ugye egyedül maradnak bármi okból akkor ezekre az alapokra képesek legyenek.

Főzni is már tanítanám a 14-15 éveseket egész nyugodtan. A húgomat és engem így neveltek fel, mi már 13 évesen takarítottunk, mosást indítottunk el, vasalni is vasaltunk felügyelet alatt, kávét is főztünk már. A kajánkat is mi csináltuk meg a suliba például. Anyám ugyanúgy engem is megtanított varrni, sőt amikor 18 éves voltam és vett egy új varrógépet akkor mutatta nekem is hogy mi merre hány méter, és tudjam a dolgot. Ez nekem például milyen jól jött amikor autómba kicseréltem a könyöklőn a műbőr kárpitot, mert volt hozzá anyagom, pénzt nem akartam adni szakembernek, ugye varrógépet tudtam használni, szabni alapból tudok mert a szakmám is ebből áll, csak az kicsivel másabb szabás, de a lényeg majdnem ugyan az. Igazából nem kellett könyörögnöm senkinek, meg pénzt adnom érte, megcsináltam és kész. Sokan mondták hogy szinte olyan mint ha gyári lenne. Sőt egy autós találkozón valaki meg is jegyezte hogy milyen jó állapotban van még a könyöklőm és akkor mondtam hogy saját kreálmány, nem is az eredeti varrást csináltam, mert annál több van minta végett amit én le egyszerűsítettem, mert a gyári mintázata nem tetszett nekem. De apám a húgomat is tanította a kisebb szerelésekre, barkácsolásokra. A húgomról senki nem mondaná meg hogy ki tud cserélni egy villany kapcsolót, vagy flex segítségével eltud vágni egy vasat. Gond nélkül megcsinálja, a párja emiatt iszonyatosan kitud akadni mert ő olyan körülmények között nevelkedett ahol semmi ilyet nem látott apjától például, ahogyan még a fát sem tudta elhasogatni ameddig meg nem mutattuk neki. Húgom a fűrészgépet is gond nélkül használja, hasogatni is tud, pedig az utcán, munkahelyén mindig nőiesen jelenik meg, simán szoknya, minden, kutya nem mondaná meg róla hogy ő ennyire vágja ezeket. Ahogyan az autóján az olajcserét, szűrők cseréjét gond nélkül lezavarja, még a párja autóján is ő csinálja meg ezeket az egyszerű dolgokat. Autó rádiót is simán kicserélte. valamennyire érdekli is őt ez, meg ugye az internet tele van ilyenekkel mit hogyan kell csinálni.

Igaz azért a hegesztő trafót nem tudja kezelni, inkább azt nem is akarja, mert sokszor én sem szívesen veszem elő, mert ez a dolog az ami távol áll tőlem is.

De a kérdésre visszatérve én azért az alapvetőbbeket már tanítanám a gyerekeknek, főleg a tiniknek akik már boldogulnának szerintem a főzéssel például.

Mondjuk úgy is lehet értelmezni a képet - bár a készítőknek valószínűleg nem ez volt a szándéka - hogy ahogy egy gyerek az okostelefon használatát megtanulja próbálgatással, úgy a tűzhely égőit is sikerülni fog neki pár kísérlet után meggyújtani, ezért nagyon rossz ötlet egy gyereket a konyhában egyedül hagyni, ha nem tudja (vagy ha tojik rá) hogy nem szabad a tűzhelyhez nyúlnia.

Más: a telefonon, ha az ember hibázik, nem lesz semmi katasztrófa. De jobb, ha a söprést nem ugyanezzel a próbálgatós módszerrel tanulja meg egy ötéves, mivel a betört ablak javíttatása többe kerül, mint a telefonos játékokban a game over.

Teljes mértékben, és itt nyilván nem a kisgyerekekről van szó, hanem a leszarom-tinik zöméről, akik bevonulnak a szobájukba, a ház meg úszhat a mocsokban, ha rajtuk múlik, mert elmosogani nem képesek maguk után.

Sajnos ez elég gyakran előfordul, ő "lázad", jön a "jogaival", de a KÖTELESSÉGEI (úgymint tanulás, és kivenni a részét a ház körüli teendőkből) valahogyan nem fontosak.

Persze ebben vastagon benne vannak sokszor a szülők is, mert ha kicsi a gyerek, akkor "nem tudja" elvégezni a rá bízott dolgot. DE! Levelet seperni, port törölni vagy épp felmosni egy 6-7 éves is tud.

Vagy "fiú vagy, te neked férfimunkát kell végezned". Igen ám, de sok lakótelepen élőnél NINCS férfimunka, így a kissrác ücsörög és ki van szolgálva.

Nekünk ALAP volt már kis korunktól kezdve, hogy segítünk. Akár mosogatni, akár lesöpörni a járdát, de 13 éves koromtól én főztem szinte minden este, hogy ne apának kelljen hullafáradtan.

És 8-9 éves koromtól rendszeresen takarítottam mamánál aztán nálunk is, mikor anya már annyira gyenge volt.

Unokatestvéreim zömét is erre nevelték, de az egyikük pl. 40 évesen SEM képes semmit megcsinálni, mert az anyja egész életében kiszolgálta.