Te hogyan fogadnád azt, ha megtudnád anyukádról, hogy prostituáltként dolgozik?

Én is érdekesnek találtam #12-es választ. Azt, hogy a válaszadó nem az áldozatot látja édesanyja részéről (hogy még ezt a szar melót is bevállalja azért, hogy a gyereknek meg tudja adni ami kell), hanem haragszik rá.

Habár nem látom, hogy milyen más utat járhatott volna édesanyja, szerintem ez inkább dicséretes mint szégyellnivaló.

Az alapkérdésre válaszolva: nem tudom. Erősen függ attól, hogy mi volt a motiváció a háttérben. Megérteném azt is, ha a könnyű pénzkereset, de pl elítélném, hogyha személyes bosszú (annyira megbánt egy férfi hogy inkább sok másikkal lefekszem pénzért csak azért, hogy neki fájdalmat okozzak).

El tudok képzelni olyan élethelyzetet, amikor az illető nem ismer más normális pénzkeresetet (vagy nagyon kell a pénz, hogy enni tudni adjon a gyereknek vagy ne vigyék a lakást), ilyenkor szerintem egyáltalán nem elítélendő.

Megvetném... szerencsére anyámnak volt tartása és inkább robotolt, de nem feküdt alá senkinek.

Én is választhattam volna a könnyebbik utat ezerszer, de köszi, felejtsük el.

Aki szerint prostituáltnak lenni "a könnyebbik út", az vagy férfi, vagy nimfomán nő.

Ha egy nő prostituálódik, annak általában összetettebb okai vannak annál, mint hogy nem szeret dolgozni, szereti a pénzt vagy épp a szexet.

Ami számomra érthetetlen: zsigerből mindenki (de legalábbis a többség) a prostituáltat ítéli el. Ha nem létezne a kereslet, nem lenne miért prostituálódni. Ha valami a könnyebbik út, hát éppen az: fizetni a szexért, ahelyett, hogy erőfeszítéseket kelljen tenni egy nő meghódításáért, vagy épp csak kivárni és elérni, hogy kedve legyen hozzá.

Látókör-szélesítés okán ajánlott olvasmányok a nőgyűlölő tömegeknek:

Kőrösi Zoltán: Magyarka

Elizabeth Abott: A cölibátus története

Hogy ne offoljak végig: a kérdésre válaszolva, nyilván nem lennék boldog, ha kiderülne ilyesmi az anyámról, de biztos, hogy a sajnálat és a szomorúság lenne az első érzelmem ezzel kapcsolatban, nem pedig a megvetés.