Otthon mennyire tabu?

Ez a baj,hogy tabu,aztán a mai fiataloknak,az a elfogadott amit pornóba látnak,meg a neten,aztán mindenki önbizalomhiányos lesz,meg kis farkú,mindez azért,mert a szülök is azok,akik nem mernek nyiltan beszélni a gyerekeikkel,így alakul ki a test-önkép zavar,aztán minden szülő csodálkozik,hogy titokba van kapcsolata,meg zárkózik,nem beszél semmiről,fél.

Ami nyilvánvaló,mivel a szülei is ilyenek.

Sajnos nagy gond van ezen a téren... :(

Mert mit szólna a kis "prűd" anyuka,ha mondjuk a 17-18 éves lánya megkérdezné,hogy anya,hogy kell jól sz.pni?

Meg lehetek e terhes?

Anyuka elpirul,megsem tud szólalni,vagy elhajtja p.cs.ba. Aztán feljön ide a gyakorira,és megkérdi,ahol egy csomó sötét,pornón nevelkedett 14-20 éves ember fog tanácsot adni.

Nálunk anno sosem volt tabu. Ha felmerült, akkor beszéltünk róla. Két húgom s köztem nem volt tabu. Volt mikor hozzám jöttek tanácsért stb... Én is fordultam hozzájuk, ha volt némi gond. Ilyen téren volt bizalom köztünk.

Szülőkkel már kicsit más volt a tészta. Ők abszolút nem hozzák fel, de ha úgy van bármikor, bizalommal tudunk/tudtunk fordulni hozzájuk.

Nagyobb családi összeröffenéskor nyilván senki nem hozza szóba, így illik.

Semennyire nem tabu.

Persze senki nem tárgyalja ki a szexuális életét de általánosságban beszélünk szexről. M€g a szüleimmel is pedig anya már 67 apa 71 éves.

Teljesen. Nálunk soha nem beszélgettünk ilyenekről. A felvilágosítás úgy zajlott, hogy anyám elkezdte mondani aztán azt magyarázta, hogy milyen fájdalmas lehet, ha valakit megerőszakolnak. Érzelmi oldalról meg végképp semmit nem mondott. Igaz ő másban is ilyen volt, nem igazán érdekelte, ha beszéltem hozzá volt hogy simán elsétált vagy megmondta, hogy nem érdekli, amit mondok. Ha mégis elmondtam valamit akkor biztos, hogy csak a negatív dolgokat vette észre és lecseszett érte. (Még egy vicces sztoriból is csak a negatívum jön le neki.) Már több, mint 1 éve voltam együtt a barátommal, mikor a kocsiban ülve megkérdezte, hogy szexeltünk e már, én meg minek hazudjak? Mondtam, hogy igen, erre lelkesen elkezd kérdezgetni, hogy milyen volt, hol volt, mikor, hogyan, stb. Nem mondtam el neki és nem érti, hogy miért, mikor ő az anyám, ezek rá is tartoznak. Miért tartozna? Ha a hétköznapi dolgok nem érdeklik akkor ehhez sincs semmi köze. Főleg, hogy utána mesélje a barátnőinek meg ilyenek, ahogy szokta. Húgommal sem szoktunk erről beszélni. Egyik rokonom még wc papírt, betétet, tampont sem mer venni vagy csak szégyenkezve, mert "olyan ciki, hogy mindenki tudja, hogy mire használja" pedig már elmúlt 30 éves. Ha bármi gondom lenne ezen a téren (meg másban is) biztos, hogy a családom lenne az utolsó, akihez fordulnék.

Én biztos nyíltabban fogom kezelni ezt a témát a gyerekeim előtt, mert nem akarom, hogy a suliwc-ben kelljen terhességi tesztet csinálniuk meg szégyelljenek óvszert venni, mert "mi lesz, ha anya meglátja". Arról nem is beszélve, hogy olyan emberrel legyenek, aki mondjuk egy agresszív barom, csak azt hiszik, hogy ez a normális, mert senkit nem mernek megkérdezni.