Biztos, hogy helyesen döntöttem?
Én írtam néhány napja ki a következő kérdést:
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Azóta készítettem hangfelvételeket, és beszéltem újból a háziorvossal is, aki szintén úgy látta, hogy pszichiátriai, bent fekvéses kezelésre szorul édesanyám, habár ő nem akarja, úgy néz ki, hogy holnap akkor akárhogy is, de elviszik egy klinikára.Tkp. tudom, hogy ez a helyes, viszont most mégis eléggé lelkifurdalásom van, hogy ha közvetve is, de úgymond bevitetem a saját anyámat a pszichiátriára.Ugyanakkor tudom, hogy neki is ez a legjobb ebben a helyzetben, de mindig arra gondolok, h mi lenne, ha még jobban összeszedném magam, és megpróbálnám megtalálni vele a közös hangot, és tovább ápolni.....bár tudom, h hülyeség :/ Vélemények?
válasza:22:39 vok. Köszönöm a választ.
Jól döntöttél. Remélem majd megírod itt a gyk, hogy mi volt. Kíváncsi vagyok a történetedre. Ha lesz kedved, erőd akkor holnap írd meg hogyan reagáld az anyud.
Klassz ember vagy!
válasza:Szia!
Jól döntöttél. Anyudnak szüksége van a pszichiátriára, mert az ilyen betegségek nem gyógyulnak maguktól. Nem vagyok orvos, de tavaly bioszon azt mondták, hogy a mentális betegségek csak jobban eldurvulnak kezelés nélkül. Egyre több téves gondolat, azokból még több téves következtetés...
válasza:Ne legyen bűntudatod. Ez a legjobb,amit anyukád érdekében tehetsz. Néhány hetes kórházi kezelés után elviselhető lesz az állapota. Szedni kell gyógyszereket,visszamenni időnként ellenőrzésre. Sajnos, azért később újra romlik majd az állapota,és újra kórházba kerül majd.
Én 10 évig ápoltam az öcsémet,bár ő nem volt agresszív,de állandóan figyelni kellett rá. Őt is kb félévente kezelték kórházban.
Ha adhatok egy tanácsot: ha lehet,akkor a klinikán is legyen egy állandó orvosa. Ha beviszik, a főorvosnak adj egy borítékot egy tizezressel bélelve. Ma Magyarországon ez biztosítja a rendes ellátást. Gondolom,ez nemcsak a mi városunkban van így. Később is ezzel az orvossal tudod tartani a kapcsolatot,anyukád ügyében.
Amíg anyukád a kórházban van,próbálj pihenni,kikapcsolódni,szórakozni. Töltődj fel arra az időre,amikor újra hazajön.
Sok kitartást kívánok,és jobbulást anyukádnak.
válasza:Anyukád is ezt akarja.Elolvastam az előző kérdésed is,és az a véleményem,hogy anyukádban lehet,hogy pont az okozott feszültséget,hogy úgy érezte tönkreteszi az életed,rádtelepedik,nem hagy élni.És kin tölthetné le a haragját,hát rajtad,aki odaadón ápolja,lesi minden gondolatát.Az öngyilkossági kísérletei is arról árulkodnak,hogy szeretné a terhet levenni a válladról.Mégis csak odaadó anya,aki tudja,hogy te magadtól sosem lépnéd meg azt a döntést,hogy otthonba add,így hát tesz arról,hogy ne legyen más lehetőséged!!
Ne legyen lelkiismeret furdalásod,mert biztos vagyok abban,hogy a tetteit az irányítja,hogy neked akar a korodhoz méltó jobb életet.
Sokan elítélik azt a gyermeket aki ilyen helyzetben a szülőjét egy otthonba viszi,pedig tévednek,mert ez a gondoskodás egyik legjobb formája.Miért lenne rossz az,hogy szakemberekre bízza,akik olyasmit is meg tudnak tenni,amit ő nem.Minden tiszteletem azé aki ilyet felvállal,én nem lennék rá képes,pedig EÜ dolgozó vagyok.
Sok sikert kívánok.
válasza:Üdv! Akkor leírnám a fejleményeket, akit esetleg érdekel.
A beutalás sajnos ma sikertelen volt végül, mert délelőtt még el kellet mennem a helyi pszichiátriai szakrendelésre is, hogy megbeszéljem a továbbiakat, aztán a pszichiátrián azt hitték, hogy a háziorvos rendelte meg a szállítást, a háziorvos viszont azt, hogy a pszichiáter rendelte meg....valahogy így, teljesen végül is nem sikerült tisztázni, hogy most ki mit, és hogy gondolt, a lényeg, hogy így most nem lett megrendelve a szállítás ill. mentő, így még itthon van anyukám, viszont abban maradtunk az orvossal, hogy akkor holnap délelőtt bemegyek a helyi rendelőbe, ott meg akkor megrendelik a szállítást, és a holnapi nap folyamán aztán már teljes bizonysággal a klinikára kerülhet édesanyám.Egyébként a pszichiáter is teljesen indokoltnak tartotta ezt a lépést.Ma azután kénytelen voltam közölni is anyukámmal, hogy mi vár rá, persze tiltakozott, de lényegesen higgadtabban fogadta a hírt, mint amire számítottam az elmúlt napok történései alapján.Valahogy látszott rajta, hogy úgymond "már csak azért is tiltakozik",viszont látszott, hogy valahol belátja, hogy ez a megfelelő megoldás.Tkp. örülök is neki, hogy most elhúzódott a dolog egy nappal, mert így van egy kis ideje megbarátkoznia a gondolattal.Azt hiszem az elkövetkezendő napok, amikor befekszik, még nehezek lesznek, de ezen valahogy túl kell esni, szerintem ez az egyetlen járható út ebben a helyzetben, és reményeim szerint, miután sikerül rendezni lelki gondjait, akkor majd képes lesz nem csak belekezdeni, hanem végigcsinálni is egy rehabilitációt, és így testileg is javul majd az állapota.Amit a legutóbbi válaszoló írt is érdekes, mivel anyám többször említette is, hogy lelkiismeretfurdalása van, amiért nekem gyakorlatilag nincs saját életem, lehet hogy ezt viszont kétségbeesettségében ilyen formában jött ki rajta......a hoszpitalizációnak is utánanéztem, nagyon érdekes, és sok szempontból elég találó szerintem.Minden esetre remélem, hogy tudnak majd érdemben segíteni Neki. Még egyszer köszönöm mindenkinek a sok hasznos tanácsot, és segítséget, mindenkit föl is pontoztam :)) Minden jót!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!