Hogy telnek a napjaid egy házasságban, kisgyerekkel? A férjed kiveszi részét a gyereknevelésben, vagy mindent anya csinál?
A férjem nem dolgozik minden nap, sokat van itthon, de nem igazán segít a kicsivel, és már nem is marad meg vele, én is kellek mindig, mert nélkülem, apával nem megy sehova.
Másrészt a férjem állandóan nyavajog, hogy nem törődök vele, ő sokszor mennyire unatkozik stb. Nos nekem unatkozni sose volt időm még, vezetem a háztartást, törődök a gyerekkel, közben még sulit is végzek, tanulok. Kevés időm van magamra is. De pl nem mondja azt, hogy na menj csak tanulni, majd én játszok a kicsivel, ne éjszaka kelljen tanulnod. Vagy megfőzök én, és közbe babázok is, te csak tanulj, vagy menj el a barinődhöz kicsit kikapcsolódni. A gyerek nélkül sehova nem járok, befásulok így. És már nem is vágyok nélküle sehova. Panaszkodik, hogy nem tudja azt nézni amit szeretne, azt csinálni, amit szeretne. Hát ez hülyeség, jár horgászni, csavarogni, sört inni, ha van kedve. És velem nem törődik. Esténként elvárná, hogy még szex is legyen, mikor hullán leülök tanulni 9 felé, ha végre lerendeztem a kicsit.
Nálatok hogy megy ez?
Bocs, azt hiszem félreértettél. Nem aggódok túl mindent! El van nélkülem a gyerek, csak nem az apjával, mert a nagyszülőknél órákig szokott lenni, addig én is kikapcsolódok, de a férjem nem vágyik arra, hogy a gyerekével időt töltsön. Ezt szerettem volna leírni. Éli a saját kis életét, amiben néha mi is szerepet kapunk, én akkor, ha szexre vágyik, egyébként elmegy mellettem, hozzám se ér, max kritizál, veszekszik már reggel, hogy felverte a gyerek játék közben 10-kor. Nem láncolom magamhoz a kicsit, de a férjem csak akkor törődik velem, ha szexre vágyik. Összebújni nem lehet egyből fogdos, vagy mást néz a tévében mint én, általában én is nézem, amit ő, de van, hogy megnéznék egy filmet, amit ő nem és egyből lehord, hogy nem foglalkozok vele(ez havi 1 alkalom). Majd elmegy sörözni, piaszaggal haza, amit tudja, hogy nem csipázok és mászik rám részegen, amit szintén nem szívlelek, mintha direkt provokálna. Egész nap tesped az ágyban, ha nem tetszik a kaja, fintorog. Mikor felkel, már kész az ebéd is. Én meg mindig korán kelek, pedig tudnék kicsit ejtőzni néha én is. Lehet siránkozás, de már besokalltam és unom, utálom nézni, mennyi ideje van mindenre, még unatkozni is, mikor nekem lóg a belem és még elvárja, hogy minden este és délután szex legyen. ÉS a fejemhez vágja, hogy egész nap nem csinálok semmit!!Így nincs kedvem még elkezdeni se, mert sokszor már undorodok. Nem vagyok elhanyagolt, adok magamra, sokan megfordulnak még ma is utánam, tehát ez sem lehet a baj. Ha hívom a játszótérre, minek menjen, ő nem akar, mert én akarok?? De a gyerek akar, talán menjen egyedül?! Ha valmi neki nem tetszik, a gyerek se csinálja. Önző és ráerőszakolja az akaratát a kicsire, aminek egyből sírás a vége. Nem hagyja megismerni az újat.
Tehát nyaljam ki a férjem seggét, minden este terpesszek neki, főzzek, mossak, gyereket neveljek, tanuljak, amíg ő itthon punnyad és még arréb se képes menni, ha épp takarítok, inkább ellők. Hetekig képes szanaszét hagyni a dolgait, amikorra én megunom és elteszem.
Na de nem ez volt a kérdésem, hanem, hogy hogyan vonjam be jobban a gyereknevelésbe, ha ilyen magának való.
Igen lehet a gyerek körül forgok, de ő legalább ad sok szereteted, amire igenis szükségem van és kapok törődést, amit a férjemtől nem. Adnék neki is, de olyankor elutasít mindig, ha puszit adok neki, fintorog.Ha beteg vagyok, az se érdekli a férjem, minden ugyanúgy rám marad, azt se kérdezi meg, hogy jobban vagy már kicsit?!
69%, te nagyon furcsa vagy! Azért kérdezném tőled, hogy a férfinak mindent szabad? Az ő élete nehogy egy lépésnyit is változzon, ha jön a gyerek? Ugyan már, felnőtt emberként neki is meg kell tanulnia alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, elvégre már kinőtt az oviból! Miért gondolod, hogy csak a nőnek kell mindenben alkalmazkodni? A pasi meg élheti tovább az életét, mintha nem is történt volna semmi? Hát képzeld el, az élet nem ilyen. Ha az illető férfi valóban elmúlt már 5 éves, akkor tisztában kell vele lennie, hogy az élet megváltozik egy gyerekkel. Bizony, ideje neki is felnőni, bármilyen nehéz! Ha ezt nem tudja kedves uraság elfogadni, akkor el lehet tolni a biciklit, és lehet siránkozni, hogy pedig én mindent megtettem. Lóf...t tettél meg apuskám! Amit tettél az annyi, hogy ücsörögtél a valagadon, azon merengve, hogy hogyan éld tovább kényelmes megszokott életedet, miközben ezerrel próbáltál tudomást sem venni róla, hogy az élet változik, és vannak dolgok, amikhez igenis fel kell nőni!
És hozzátenném, hogy amikor a páromat választottam, és elfogadtam, hogy olyan amilyen, akkor még nem volt gyerek, tehát nem is láthattam előre, hogyan fog viszonyulni egy teljesen megváltozott élethez! Ha olyan nagyon okos vagy, kérlek fejtsd ki, hogy miért is nem kellene a pasiknak alkalmazkodni? És azt se hagyd ki, hogy vajon mit szólnál hozzá, ha a nő közölné, hogy oké, megszültem a gyereket, de én élem tovább az életem, maradj itthon vele te, én meg eljárok szórakozni, meg dolgozni, és 8! órányi meló után annyira fáradt leszek, hogy nem akarok se neked segíteni, se a gyerekemmel foglalkozni! Na ehhez vajon mit szólnál? Azt mondanád az apukának, aki ebben a helyzetben van, hogy miért nem választottál jobban? És hogy edd meg amit főztél?
Ezt te sem gondolhatod komolyan!
15.03 nincs egyedül a véleményével....
Igencsak furcsán látod az életet kedves 69%-os!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!