Apa meghalt évekkel ezelőtt, anya még mindig sír sokszor mi lesz így velünk (bővebben lent)?

Anyukád barátját biztosítsd arról, hogy szereted őt, és nem bánnád, ha ő lenne anyukád új férje, és anyukád is szereti, de hiányzik Nektek az apukád.

Anyukádnak pedig mondd el, hogy nem bánnád, ha hozzá menne, újra lehetne egy családotok, de apukádat sose fogjátok elfelejteni. Esetleg felhozhatnád, hogy csináljatok egy nap képet apukádról, és akasztjátok ki, ha ez anyukád barátját nem zavarja. Eleinte nehéz lesz ránézni, de ez biztosítaná anyukádat, hogy apukád mindig ott lesz veletek, és ő is azt szeretné most, hogy boldogok legyetek, és ne miatta sírjatok. Tudom, hogy nehéz tovább lépni, ezt főleg anyukádat rázza meg a legjobban. :( Légy vele, és támogasd!

És részvétem, kitartást!

Azt hiszem, ezt meg kellene mondanod nekik. Ha anyukáddal nem tudsz szót érteni, akkor mond meg a Dávidnak. Mondd meg, hogy ilyen szomorú légkörben nem lehet élni. Isten akaratába bele kellnyugodni, nem szabad lázongani ellene, és főleg nem szabad búskomorságba taszítani a családot.

Csodálom, hogy a Dávid kitart veletek. Hiszen elmehetne egy vidámabb helyre biztosan. Az is lehet, hogy anyuklád depressziós, amin esetleg gyógyszerezés is segíthet, de mégjobb az orbáncfűből készült tea naponta többször is. Esetleg te is készíthetnél, magadnak vagy Dávidnak, és akkor neki is adsz belőle, nem fontos mondani, hogy mire való. Próbálj Dáviddal őszintén kitalálni valami programokat, új életcélt, saját életet, valami értelmet az életnek anyukád részére. Hívőnek lenninagy segítség ilyen helyzetben. Valamilyen vallásba bele lehetne kapaszkodni.