Szülők, ti kernetek pénzt az otthon lakó gyereketektol?

8-as! Nem hurrogtam le, sőt, válaszoltam is. Olvass vissza! Veled ellentétben.

Én is azt írtam, hogy úgy kellett rájuk tukmálni a pár ezret havonta. Mondjuk én nem vettem öblítőt... Villanyt se én fizettem, és a kajámat sem. Azóta is hálás vagyok nekik, hogy így segítették az önállósodásomat és a boldogulásomat.

Ne csak írj, olvass is.

Kérdező! Neked pedig leírtam, mit tegyél, ha te vagy a szülő, és mit akkor, ha te vagy a gyerek.

Ilyen esetben nem, amit leírtál. Hiszen a számláit maga fizeti, mosópor öblítő, ez mind hazamegy úgy is.

Csak akkor kérnék x összeget, hogyha dolgozik, de még 1 kg kenyeret sem venne haza, de venné magának a több százezres kütyüket. Akkor kérnék pár tízezer forintot (még mindig jobban járna, mint ha albérletet kellene fizetnie) vagy mondanám neki, hogy akkor kereshet magának albérletet, ha már ennyire a saját lábán áll.

De a fent leírt esetben gyakorlatilag a közüzemi számlákon kívül semmi mást nem kell fizetni utána. Ez pedig elég nagy segítség az otthoniaknak.

Még 2 huszonéves gyerekem velem lakik és igen,adnak pénzt.

Nem hinném,hogy nekem kellene egyedülállóként eltartani őket. Felneveltem,iskoláztattam,már önálló keresettel rendelkeznek,így ez természetes,hogy beszállnak. Az albérlet sokkal többe kerülne.

Van két gyermekem, akik bár nem egyetemisták, de tudom, mivel jár egy gyerek.

Én nem kérnék tőle, de megbeszélném vele, hogy tegyen félre valamennyit minden hónapban ő is és én is egy számlára, ami majd a "kirepülésekor" jól fog jönni.

Én egyedül neveltem diplomás emberré a gyerekemet és soha nem kértem tőle pénzt míg tanult, (bár felajánlotta!) utána meg összeköltözött a barátnőjével.

Természetes volt, hogy etetem és fizetem a rezsit, de a ruházkodását, vagy a szórakozását nem tudtam finanszírozni, mert arra már nem futotta, bárhogy is szerettem volna.

A gyerekem az erre valót munkával megkereste magának.

Az én gyerekem még nem akkora.

Tőlem anyukám nem kért pénzt, inkább ő adott, és nem várta el, hogy mindent álljak magamnak. Mindig azt mondta, ő eltart, amíg otthon lakom, de vagy tanulnom vagy dolgoznom kell.

Tudom, nagyon jó dolgom volt.

Igen. Járuljon hozzá a rezsihez. Ha nem is sokkal, de valamilyen csekély összeggel mindenképpen.

Amikor a diploma után elkezdtem dolgozni, akkor néhány évig még otthon laktam. A fizetésem harmadát le kellett tennem az asztalra.

Aztán, amikor férjhez mentem, akkor a nászajándék mellé a szüleim átadtak egy betétkönyvet, amiben azt az összeget a számomra összegyűjtötték.

Mái napig hálás vagyok nekik, hogy pedagógiai célzattal igenis rávezettek, hogy semmi sincs ingyen, tessék letenni azt, ami rád esik a családi költségvetésből.

Okos elvárás volt és nagyon szép döntés, hálás vagyok nekik. :-)