Hogy mondjam el az anyámnak, hogy meleg vagyok?

Ha homofób, akkor szerintem sehogy. Őszinte ember vagyok, véleményem is van, de nem vagyok mazochista...

Nem tragédia, ha nem tudja meg, amíg (lehetőleg nem nagyon-nagyon sokáig) még vele laksz.

Nem mondd el meg neki, de ha neked lennek, akkor neha mikor szoba kerul a tema, akkor rakerdeznek "anya miert utalod a melegeket ennyire?" vagy "szoval akkor ha en veletlenul meleg lennek akkor engem is gyulolnel?"

Aztan a valasztol fuggoen latod majd mit tegyel.

Nem értem miért kell rögtön bunkónak lenni, kedves előttem válaszolók...

Sajnos nem tudok jó tanáccsal szolgálni,hogy hogyan mondd el (gyorsan ess túl rajta), viszont szerintem anyukád,reakciójától függetlenül előbb vagy utóbb megbékél majd a szituációval, elvégre nyilván anyaként fontos Neki a Te boldogságod.

Őszintén drukkolok Neked!

Az első válaszolókból sajnos arra következtetek,hogy kezd kiürülni az ország,és a rosszabb fele marad itt nálunk.

Sok homofób,proli ember,akikből majd 40 évesen alkesz szülő lesz.

Én inkább erre mondanám,hogy hová tart ez az ország?

Van olyan, hogy valaki csak addig nagy homofób, amíg nem a saját gyerekéről van szó, mert akkor kénytelen megismerni közelebbről is, hogy ez mit jelent. Idegenek ellen mindig könnyű gyűlölködni, főleg ha valakinek a gyűlölködés szükséges a napi frusztrációja csökkentéséhez.

Alapvetően a kapcsolatotoktól függ. Ha alapvetően jó a kapcsolatotok, és szeret téged, akkor kénytelen lesz leszámolni a homofóbiájával.

nem muszáj elmondani neki, senkinek se muszáj. én se mondom el anyámnak, mert tudom hogy csak csúnyákat mondana és semmi jó nem lenne belőle. ha félsz vagy úgy érzed hogy anyukád bántana, akkor ne mondd el neki

tudom hogy nagyon szar ezt hallgatni amikor a saját szülőd homofób dolgokat mond (amikor a híradóban volt a pride, anyám és nagynéném kórusban mondták, inkább kimentem), de már csak pár évig kell kibírni

Én akkor jelentettem be, amikor már egy éve együtt voltam a párommal, és már ismerték, és szerették is a "barátnőmet". (Baráti barátnőnek hitték, csak... Csak olyan bonyolult, hogy ennek a "barát/barátnőnek" nem egyértelmű a jelentése :D )

Elhitték (hogy ne hitték volna el, mikor gyerekkorom óta elég szembetűnő jelek voltak erre?...), különösebben nem rázta meg őket. De így, hogy látták, hogy komolyan gondolom a dolgot, és nem csak "divatból" vagyok ilyen, sokkal könnyebben elfogadták.