Nehezen viselem a gyerekek nonstop nyekergését, az édesanyjuk fegyelmezését vagy épp nem fegyelmezését. Hogy tudnám könnyebben elviselni? 26L
3gyerek van, nővéremé. Sokszor itt vannak a szülői házban és ez ugye zajjal jár, nem is ez a fő probléma, hanem zavar ahogy a gyerekkel beszél amikor tanítja mit nem szabad vagy a másik gyereket meg hagyja agresszívkodni, nem bünteti.
Sajnos nem keresek annyit, hogy egyedül élhessek albérletben, párom nincs akivel osztoznánk a lakáson, idegenekkel nem szeretnék lakni mert annak is van magánélete ami nem tartozna rám és kíváncsi sem vagyok rá. Jelenleg tanulok, hogy több pénzt tudjak keresni, de ilyen környezetben nem tudok koncentráltan figyelni, egyszerűen görcsbe vagyok a helyzettől.
Gondolkodom rajt, hogy elmegyek egyedül külföldre és majd lesz valahogy, angollal alap és középszint között állok valahol. De hol van olyan, hogy egy egyedülálló is képes legyen saját lakhatást kicsengetni?
Két lehetőség van szerintem:
1, baromi lusta vagy, itt nincs miről beszélni
2, szociális fóbiád van, ezért nem tudsz beilleszkedni és ezért érzed magad mindenütt kívülállónak. Ezen viszont lehet segíteni.
Először az eredeti kérdésre akartam válaszolni, de elolvasva a kommenteket nem érzem szükségét.
Neked nem a nővéred gyerekeivel van bajod, hanem az egész világgal. 26 éves vagy, nincsenek barátaid, nincs társad, csak a szüleid. Nem haladsz előre az életben, még most is csak tanulgatni akarsz, nyelvet tanulgatni, szöszmötölni, pepecselni, stb. Siránkozol, hogy ez így nem jó, az úgy nem jó, sehogy se jó. Szerintem két tanfolyam árát költsd inkább pszichológusra, mert szükséged van rá. Keres valami rendes munkát, ahol emberekkel vagy körülvéve, járj programokra, egyedül is, mert csak ott fogsz emberekkel találkozni. Nagyon nem egészséges ez az emberundor. Előbb-utóbb bele fogsz kattani.
Próbállak megérteni...
De ahogy írod, hogy ezt is tanulNÁL, meg azt is tanulNÁL, elvégzNÉD ezt a tanfolyamot, meg amazt, merthogy minél többet tanulsz, és szerzel piacképes (?) szakmát, annál többre fogod vinni az életben.
Na most, te a következő életedre gondoltál? Mert már 26 éves vagy!!! Mégis mikor akarsz élni? Mire mindennel végzel, amit itt felsoroltál, minimum 30 leszel, mikor akarod kamatoztatni az ott megszerzett tudást?
Arra gondoltál már, hogy az önéletrajzod hogyan fog mutatni, ha végre elküldöd egy céghez? Nulla tapasztalat lesz, és egy rakás végzettség. Elárulom, hogy az állásinterjúra behívottak listáján az utolsó helyre fogják tenni.
Tapasztalatból beszélek, ilyen területen dolgozom: ma már szinte nem is számít a végzettség, mert az bárkinek lehet, akár úgy, hogy egy napot nem járt akármilyen iskolába. A tudás számít, és a tapasztalat semmi más.
A múltkor lobogtatta nekünk egy jelentkező a nyelvvizsgáját, rendben, elkezdtünk neki angolul beszélni, csak nézett tátott szájjal, meg se tudott szólalni.
Egy csomó gyárban (nem minimálbérért!) már nem is várják el a szakirányú végzettséget, mert úgyis mindenhol be kell tanítani a jelentkezőt. Ha meg van végzettsége, akkor meg ő a jani, és neki senki nem mondja meg, hogyan kell titrálni. (vegyipar)
Ma már - feltéve, ha nincs egy atombiztos tudás alapú hiányszakmában diplomád, vagy szakképesítésed - akkor sokkal többet ér egy érettségi, dolgozni akarás (!), alázat, jó problémamegoldó képesség, ha az JÓZAN, PARASZTI ÉSSZEL párosul. Mert ha ez megvan, BÁRMIRE meg lehet tanítani.
Úgyhogy tessék küldeni mindenhová önéletrajzokat, járni állásinterjúkra, és elkezdeni dolgozni! Ott tudsz majd ismerkedni nem csak másokkal, hanem a munka világával. Akkor tudja az ember igazán eldönteni, hogy mire is képes, mik a korlátai. Munka mellett még nagyon sokan tanulnak, így bármi lehet.
És könyörgöm, kezdj el élni!!!! Egy életed van, hát éldd!
Mivel, hogy a tanulással alapozom meg a szakmai fejlődésem ez alapvető elvárás magammal szemben. Elmehetek dolgozni valami mást, de abból sem lesz saját albérlet. Valóban nem egészséges, hogy nincsenek kapcsolataim, de ezért nem tehetek, a karrierért viszont igen. Érthetetlen miért szeretnétek lebeszélni a tanulásról ami egy élethosszig tart az én szakmámban.
3 éve csinálom ezt, heti 6 órát tartok, másfél órásakat, van tapasztalatom, bár nyilván több annak aki régebb óta csinálja.
Élni akkor szeretnék ha megteremtettem magamnak a normális életkörülményeket.
Hogy mit értek élet alatt?
Mielőtt válaszolnék, kérlek írd le, a te olvasatodban mit jelent.
Mit jelent számodra az ÉLET?
Ne haragudj de el nem tudom képzelni hol laksz ahol nincs a településen egy hely ahol csöndben tanulnál. Könyvtár minden városban akad de egy templomból se fognak kinézni ha csöndben a hátsó padban tanulgatsz. Most nyáron meg bárhol lehet, igazán, park vagy temető tuti akad. Ha valaki akar tanulni azt nem a zaj fogja etántorítani, tapasztalatból mondom.
Egyéb lehetőség, 160 ft a patikában a füldugó, + kilincs használat saját szobán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!