Ti hogy reagálnátok erre?

Én és a férjem 8 éve váltunk el. A bátyám és a sógornőm 10 éve váltak el. Nálam is náluk is van 1 gyerek. A válás a bátyáméknál békésen , nálam veszekedéssel zárult. Az elmúlt években én és a bátyám újra házasodott, a bátyámnak lett egy kisfia, nekem 2 lányom az új házasságban. Mindketten boldog házasságban élünk. Volt férjemmel a közös gyermekünk miatt tartjuk a kapcsolatot, ahogy a volt sógornőm is a kislányuk miatt tartja a kapcsolatot a bátyámmal. Elmúltak a közös családi ünnepek, partik, de nagy ritkán én is találkoztam a volt sógornőmmel aki mindig kedves volt. Jó magam is kedvelem. Pár hónapja a volt férjem megkérdezte, hogy rosszul érezném magam, ha udvarolna a volt sógornőmnek (aki neki is a sógornője volt) Meglepett a dolog, de áldásomat adtam rá, végül is semmi közöm a volt férjem kapcsolatához. De rendesnek tartottam, hogy ő maga hozta fel. Később a volt sógornőm is megkérdezte, hogy mennyiben zavarna engem ha ők ketten egy párt alkotnának. Megkérdezték a bátyámat is, és neki sem volt kifogása, hasonló okokból mint nekem. Így felvállalták a kapcsolatukat, és ma egy párt alkotnak. Múlt héten a volt férjem eljött hozzám, és közölte, hogy nyáron szeretné elvenni a volt sógornőmet, de nem tudja, hogy a család többi tagja hogy reagálnának. Szerdán anyuéknál voltam, és szóba jöttek, így anyuéknak elmondtam, hogy egy pár lettek, és nyárra tervezik az esküvőt. Azóta anyám nem normális. Szó szerint zaklatja a volt férjemet, és volt sógornőmet is. Életemben nem hallottam az anyámat úgy káromkodni, és olyan rondán beszélni ahogy beszélt a telefonban. Egyszerűen nem értem a reakcióját. Ma a férjem már nem bírta a hisztijét, közölte vele, hogy neki ehhez semmi köze, ahogy egyikünknek sem. Na azóta én is egy undorító hányinger vagyok, aki engedi az egészet. Anyám közölte, hogy ha én és a bátyám nem teszünk valamit ez ellen, ő soha nem akar sem minket sem az unokákat látni. Közölte, hogy nem öröklünk semmit, kitagad minket. A vagyona, pénze nem érdekel. De nem értem, hogy miért bukott ki ennyire. Apám is hasonlóképpen reagálja le a dolgokat, csak ő a csendes fajta. Dühöng magában, mert anyám mellett nincs hangja.. Tényleg ekkora bűn ez?