Hogy lehet így élni? Mit csinálnátok egy ilyen helyzetben?
Úgy vagyok itthon kb mint egy szellem... Anyum egyátalán tudomást sem vesz rólam, eddig meg viszont mindig cseszegetett vagy beszólt, tehát most eldönthetem melyik jobb, az azért volt rossz, mert dühös is voltam, ez meg azért rossz, mert nagyon magányos vagyok... Egész nap csak olvasok, filmezek, zenét hallgatok, és nincs kihez szóljak 3 szót sem . Valóban azaz érzés, mintha az ember meghalt volna, és nem látnák, és nem hallanák őt, hetek óta tart ez az állapot, mindig különféleképp nyilvánul meg, van, hogy beszólt, volt, hogy kiabált, volt, hogy lehordott, most jött a némaság, mindegy, a lényeg, hogy ne legyen velem normális , már mintha csak arra menne ki.
Most érkeztem el arra a pontra kb, hogy már tudom mit érezhetett édesapám, mikor öngyilkos lett, ugyanezt a sivárságot, annyi különbséggel, hogy van párom, vannak barátaim, és ők ezt az egészet segítenek átvészelni.
Titkon az a gondolatom, hogy anya nagyon is jól tudja, mit tesz ez velem, tudja jól, hogy apa is így ment el, és akármilyen kegyetlen gondolat, de bennem van, hogy talán így akar 'eltenni láb alól ' Persze, akkor egyből az van bennem, hogy na persze, csak azért, hogy neki könnyebb legyen, még meg sem kell mérgeznie, megteszem magamtól is. (Szörnyű anya, nagyon rossz.. Nem úgy kell rá gondolni , mint egy átlagos anyára, hisz már az elmond mindent, hogy apát is öngyilkosságba kergette- hajlama volt rá persze, mert a családunkba rengeteg öngyilkos volt)
van még egy évem a suliból, a kolesz azért nem lehetséges, mert drága, azután dolgozni fogok, és elköltözni (vissza sem nézek..) . Addig kellene valami,sokan ajánlják , hogy ne vegyem fel, hagyjam rá, nézzek filmeket, hallgassak zenét, kapcsoljam ki azt, hogy rosszul vagyok ha itthon kell lennem... De ez így az elején nagyon nehéz...
Volt valaki hasonló ramaty helyzetben? Még az is megnyugtatna, hogy más is átélte, és itt van :)
Azt hogy kell elképzelni, hogy nem hajlandó meghallgatni? Odamész hozzá, anyu, szeretnék veled valamit megbeszélni, üljünk le, szeretném, ha végighallgatnál. Ekkor mi történik?
De ha ez nem jön be, nincs egy közvetítő családtag, pl valamelyik bátyád vagy nagynéni-nagybácsi, nagyszülő, aki a mediátor (=közvetítő)szerepét el tudná vállalni? Valami történhetett, akár pletyka, félreértés, rágalmazás, és nagyon durva, hogy anyukád még csak nem is hajlandó a saját gyerekével közölni az okát. OK, utálhat, de elvárható tőle, hogy ezt indokolja, és adjon lehetőséget neked a saját álláspontod kifejtésére. Nehéz így tanácsot adni, mert megoldhatatlan helyzetre nincs tanács. A saját viselkedésedet tudod befolyásolni, de másét csak akkor, ha ő is akarja. Az iskolapszichológust keresd meg, ő rá tud szánni néhány órát, hogy kibogozza, akár még az anyukáddal is beszélhet. És egy lelkisegély szolgálatot pl Kék vonal, mert ott szakemberek vannak.
Köszönöm.
Csak bátyám van, de ő sem feszegeti, mert ő örül neki, hogy nekik jó a kapcsolatuk, ő sem akarja kockára tenni azzal, hogy megvéd, vagy kiáll értem, őt is megértem, hisz nyilvánvaló, hogy szinte utálatból csinálja ezt.
Bármi miatt is van, érdekelne, hogy szerinte ez helyes döntés-e részéről? Az is érdekelne, hogy nem gondolkozott el rajta, hogy féltsen egy kicsit, láthatja rajtam, hogy most olyan vagyok mint még sosem voltam eddig, lassan már elviselhetetlen.Főleg ez a hallgatás.
" Nem történt olyan eget-verő nagy dolog, hogy ezt annyira okkal csinálja, ráadásul ha okkal csinálná, elém állna,"
Lehet, hogy csak neked nem volt egetverő, és akárhogy maszatolsz, ilyen vádakat, amiket le is írtál, messze nem indokol az, ami történik. Továbbra is az a benyomásom, hogy te erősen szubjektíven adod elő a történteket. Elég gyakori, hogy ha valakit nagyon megbántanak, pláne olyan, akitől ezt a legkevésbé várta, az inkább hallgat, egyrészt, mert nehéz feldolgoznia, másrészt, mert ha a bántó fél fel se fogja, mit csinált és még ő van megsértődve, ráadásul ilyen módon nekiáll vádaskodni, ahogy te, akkor nem látja értelmét, hogy előhozza a dolgot. Szerintem gondolkozz el, mi a fene lehetett, indíts nála egy bocsánatkéréssel, és ha megnyílik, hallgasd is végig az ő mondandóját. Ha nem megy, írj neki levelet és tedd elé azzal,, hogy csak annyit kérsz, olvassa el. Az iskolapszichológus jó ötlet, vele is beszélj.
Nagyon unatkozhatsz, ez is a te kérdésed:
https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!