Hogy lehet így élni? Mit csinálnátok egy ilyen helyzetben?
Úgy vagyok itthon kb mint egy szellem... Anyum egyátalán tudomást sem vesz rólam, eddig meg viszont mindig cseszegetett vagy beszólt, tehát most eldönthetem melyik jobb, az azért volt rossz, mert dühös is voltam, ez meg azért rossz, mert nagyon magányos vagyok... Egész nap csak olvasok, filmezek, zenét hallgatok, és nincs kihez szóljak 3 szót sem . Valóban azaz érzés, mintha az ember meghalt volna, és nem látnák, és nem hallanák őt, hetek óta tart ez az állapot, mindig különféleképp nyilvánul meg, van, hogy beszólt, volt, hogy kiabált, volt, hogy lehordott, most jött a némaság, mindegy, a lényeg, hogy ne legyen velem normális , már mintha csak arra menne ki.
Most érkeztem el arra a pontra kb, hogy már tudom mit érezhetett édesapám, mikor öngyilkos lett, ugyanezt a sivárságot, annyi különbséggel, hogy van párom, vannak barátaim, és ők ezt az egészet segítenek átvészelni.
Titkon az a gondolatom, hogy anya nagyon is jól tudja, mit tesz ez velem, tudja jól, hogy apa is így ment el, és akármilyen kegyetlen gondolat, de bennem van, hogy talán így akar 'eltenni láb alól ' Persze, akkor egyből az van bennem, hogy na persze, csak azért, hogy neki könnyebb legyen, még meg sem kell mérgeznie, megteszem magamtól is. (Szörnyű anya, nagyon rossz.. Nem úgy kell rá gondolni , mint egy átlagos anyára, hisz már az elmond mindent, hogy apát is öngyilkosságba kergette- hajlama volt rá persze, mert a családunkba rengeteg öngyilkos volt)
van még egy évem a suliból, a kolesz azért nem lehetséges, mert drága, azután dolgozni fogok, és elköltözni (vissza sem nézek..) . Addig kellene valami,sokan ajánlják , hogy ne vegyem fel, hagyjam rá, nézzek filmeket, hallgassak zenét, kapcsoljam ki azt, hogy rosszul vagyok ha itthon kell lennem... De ez így az elején nagyon nehéz...
Volt valaki hasonló ramaty helyzetben? Még az is megnyugtatna, hogy más is átélte, és itt van :)
Szerintem túl érzékeny vagy.
Nagyon magányos vagy??? És anyukádtól várod, hogy elszórakoztasson? Ő tehet róla, hogy nincsenek barátaid és egész nap a szobádban ülsz és filmezel, netezel?
Szinte már felnőtt vagy. Ne anyukádtól várd, hogy mindent megoldjon helyetted.
Egyébként meg te is odamehetsz hozzá és beszélgethetsz vele, ha erre vágysz. Nem kell arra várni, hogy ő kezdjen el beszélgetni veled.
Egyébként tuti van valami mentális problémád, ha ilyenekre gondolsz, hogy anyukád ölte meg apukádat és hogy téged is el akar tenni láb alól.
Mert ezt érzem :o.
Ha nem lenne így a gondolatom, nem írtam volna bele, lehetetlen, hogy egy ember, akinek van érzése, vagy lelke elmenjen egy emberrel ideáig, az már külön fejezet, hogy ő nem a munkatársam, az osztálytársam, vagy bárkim, ő az anyám.
Mire gondoljak? Jót akar? Segít ezzel? Rosszul vagyok nap mint nap, hetek óta ha itthon vagyok sírok, és sokszor látja, és nem veszi észre, hogy amiatt van, hogy totál egyedül vagyok.. Azért nem tudom vele megbeszélni,mert reggel is hozzászóltam, és ment tovább, mintha nem hallotta volna meg..
Megpróbáltam szót érteni vele, de nem tudok, ha nem hallgat meg.
Amikor kiabált is, akkor sem azokat, amik a problémái, csak ócsárol.. Nem jutunk egyről a kettőre így.
Azért nem egésznap itthon vagyok, de ez sem tetszik neki, ezt is a fejemhez vágta mikor egyszer kiabált, hogy legtöbbször úton vagyok.
Mert a barátomhoz szoktam menni iskola után párszor, heti 2-3 nap, fogalmam sincs, hogy az miért zavarja, hogy nem itthon ülök, és csak vagyok egész nap... (Főleg úgy, hogyha itthon vagyok, nem szólnak hozzám még akkor sem ha valamit muszáj lenne)
Másrészt tegnap is főztem pl, és azért kijön a konyhába, hogy ellenőrizze, és nagyon csúnya szavakkal beszóljon, hogy nem jól csinálom ezt vagy azt, vagy ha még jól is, de nem úgy ahogy ő szokta csinálni, és ez őt zavarja...
Anyum egyátalán tudomást sem vesz rólam, eddig meg viszont mindig cseszegetett vagy beszólt
kijön a konyhába, hogy ellenőrizze, és nagyon csúnya szavakkal beszóljon, hogy nem jól csinálom ezt vagy azt,
Na most akkor döntsük már el, mi van, mert először azt mondtad, korábban beszólt, most már erre se hajlandó, aztán kiderül, hogy de, mégis...
Az sem teljesen normális szerintem , hogy kettő variáció van:
Vagy mint pl ma (még egy betűt nem váltottunk,mert most nem volt semmi sértő,amit hozzám vágjon)
Vagy mint tegnap,hogy talált fogást... Így szerintem senki nem szeretne otthon lenni, nagyon régen volt az, amikor tényleg kedvesen valamit mondott...
Mindenesetre ez csak a mi dolgunk, hogy megoldjuk, de ha nem hajlandó velem leülni megbeszélni a dolgokat, nem tudok mire gondolni, miért csinálja ezt velem... Akárhogy gondolkozom, nem tudok megoldást arra, hogy érezze, hogy úgy érzem már túlzásba esett, akármiért is csinálja.
Azt gondolom ennél egy pofon is sokkal de sokkal jobb, mert akkor azt tudom miért kapom, akkor és ott, ezt így nem tudom..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!