Milyen a kapcsolatotok a parotok rokonaival?

Nekünk mindkettőnknek nagyon jó a viszonyunk egymás családjával.

Nem vagyunk sülve-főve együtt az időhiány miatt, de telefonálunk, skype-olunk, tudunk egymásról.

Én speciel a legtöbbet a sógornőmmel tudok beszélgetni, alig bírjuk abbahagyni. Nagyon szeretem!:)

A férjemnek meg a fiam és a menyem a favoritja.

A fiammal rengeteget tárgyalgatnak, a menyemet imádja, mert olyan cicás, ahogy ő mondja.

Amikor van valamilyen családi összejövetel, akkor már jó pár éve a másikunk rokonsága is meg van híva.

Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy nálunk ez így tudott alakulni.

Szüleit nagyon csípem, az apja kissé nehezen megközelíthető volt eleinte, de mára ő is "felengedett", anyukája meg egy tündér. :)

Sógorommal elvagyok, nagyon laza, kb. semmilyen a kapcsolatunk, de pozitív. Az ő párját nem nagyon tudom hova tenni, ha találkozunk, dumálunk, de valahogy más világ... nem ellenszenves, csak... az a típusú nő, akivel soha semmilyen más kontextusban nem kerültünk volna össze, annyira mások vagyunk.

Kb. havonta egyszer, max kétszer találkozunk, de anyósom mindig többször szeretne; néha azért küldöm "haza" a páromat egyedül is, amikor nekem más dolgom van, vagy én is mennék anyukámhoz. Egy városban lakunk, ezért meló után 1-2 órára beugrani nem nagy durranás, és legalább ők is örülnek.

Párom havonta-kéthavonta hazalátogat, pénztől meg munkától függően. Én a más munkaidőm miatt max évi 2-3 alkalommal tudok vele menni, általában ezeket igyekszünk ünnepek környékére időzíteni, meg nyáron pl. volt, hogy együtt nyaraltunk.

Anyós-após-sógornő egyébként kedvel engem, nekem sincs különösebb bajom velük, bár nagyon más világból származunk. Gyanítom, a hátam mögött kicsit úgy gondolják, hogy kilógok a családból, mert nagyvárosi vagyok, diplomás, míg ők aprócska zsákfaluban élnek, nyilván a korlátozott infrastruktúra lehetőségeivel. De egyébként ezt soha nem éreztették velem, szóval jóban vagyunk, sógornő kislánya külön imád. :)

Az én családomban korábban szintén ez a 2-3-szori találkozás volt jellemző (nagymamám volt a család összetartó ereje, húsvét, karácsony, plusz év közben egy családi ünnep idejére nála gyűltek össze unokatestvérek, nagybátya, mindenki), sajnos a nagyszüleim halála óta teljesen szétesett a család, így én csak anyámmal tartom a kapcsolatot, de oda meg párom sosem jön, max karácsonykor, nincsenek jóban.