Mostohaanyámnak mi baja a barátnőmmel?

Augusztusban lett komolyabb a kapcsolatunk. Ő egy elvált, kétgyerekes nő, hat évvel idősebb nálam.

Hatalmas a szerelem, tényleg boldog vagyok.

Ez volt az első közös karácsonyunk.

Másnapján átjöttek apámék, a húgaimmal ( négy éves ikerlányok), és remekül eljátszottak a barátnőm lányaival.

Apu is jól elvolt, körbejárta a birtokot, meg is dícsérte barátnőmet, hogy milyen szépen rendbentartja férfi nélkül. Ugyanis kiskertje van, állatokat tart, lekvárt főz, szóval otthon igazi gazdaasszony.

Húgaim majdnem elájultak a gyönyörtől, hogy birkák, nyulak, pláne mikor barátnőm mondta nekik, hogy lesznek majd kisnyuszik és bárányok tavasszal.

De mostohám...

Folyamatosan kötekedett, megjegyzéseket tett mindenre.

Késöbb nagyim mesélte, neki szapulta barátnőmet, hogy egy buta falusi P, meg hogy mocsok van, (a ház tiszta, az előkert rendben, az állatokat meg nem lehet sterilizálni), és ami a legnevetségesebb: nem kínálta meg őket alkohollal.

Igazából nem is tart otthon, ugyanis a szülei alkoholisták. Apu leállt, és egy kortyot se iszik, mióta a húgaim megszülettek, de előtte keményen ivott.

Anyu halála után nekem is voltak alkoholproblémáim, de nem akartam olyan lenni mint anyu vagy apám, így leálltam.

Apám is panaszkodott, hogy azóta meg van ez a nő kergülve, azt mondta a húgaimnak azt mondta, nem mehetnek a barátnőmékhez többet, csak a nevét meghallja, már idegbeteg.