Hogyan reagálnátok? Anyám ma szó szerint rám ripakodott.

"Ha már otthon kellene élnem a szüleim nyakán felnőttként, akkor felajánlanám, hogy holnap én főzöm az ebédet és anyukád alhatott volna tovább"

Jah persze...mint már előtted megírtam, minden rossz amit én csinálok.. amúgy amikor főiskolás voltam, akkor hetente jártam haza, vasárnap meg vissza. Egyik vasárnap láttam rajta, hogy fáradt, akkor azt mondtam neki, hogy ha akarsz akkor maradj itthon, pihenj... Tudjátok mi lett ebből???? Hogy soha többet nem kísért ki az autóbusz állomásra, amikor készülni kellett volna, bemászott az ágyba, és onnantól kezdve neki természetes volt, hogy otthon marad. Én meg nézhettem, hogy másoknak milyen jó, hogy ott van apuka, anyuka, testvér... jókat beszélgetnek, segítenek feladni a csomagjukat :((( aztán pénteken, mikor mentem haza, ugyanezt láttam, tesók, szülők akik boldogan ölelték át a csemetéjüket... anyám nem jött ki elém, pedig addigra már otthon volt, nézte a tv-t, kaja sehol semmi, irány a bolt egy konzervért....amúgy vasárnap ahogy beértem a koleszba láttam, hogy az évfolyamtársaim, barátaim az otthon nekik elkészített kaját pakolják a hűtőbe.... én meg pakolhattam, amit aznap vettem odafele az úton az egyik boltban... :(((

Szóval elhinném, hogy fáradt, ha ez nem 20 éven keresztül folyamatosan tartana, másrészről meg mi van azzal, aki 20 évvel idősebb, fáj a lába, keze, de tud örülni az unokáknak, vagy aki ugyanúgy 8 órákat dolgozik vagy többet, de tegyük fel nagyobb igényű fizikai munkát, vagy akinek 3 gyereke van, és hétvégén még jut bőven ideje a gyerekeivel foglalkozni, hétvégén pedig programot szervezni, sütni, főzni és BESZÉLGETNI. nem pedig egész nap a tv előtt ülve sajnáltatni magát, hogy húúú jön a nyár, és olyan a hasam, mintha 9 hónapos terhes lennék, mint anyám teszi, vagy "hú de nagy gondban vagyok" mert egyik nadrág gombját sem tudom már begombolni - még az Xl-est sem-, mivel olyan nagy a hasam".... mikor meg szólunk, hogy hát tán' nem kellene este 10 után befalni 3 tábla csokit, akkor meg kiakad... de végül is az ő teste, én meg eldönthetem hogy mutatkozom-e vele vagy sem...

Szóval bárkivel szívesen helyet cserélnék, de előre szólok, hogy nem biztos, hogy kibírnátok egy teljes napot.

Amúgy meg takarítok, mosogatok, fürdőszobát tisztítok, porszívózok, mosok... úgyhogy senkinek sem lehet egy roh@dt szava.

ÉS KEDVES 12:18-as!

ÉPPEN NYELVVIZSGÁRA KÉSZÜLÖK !!! Úgyhogy ez most NAGYON NEM JÖTT BE! Neked meg még nyelvtanoznod kellene...

Összességében, hozzátenném még azt is, hogy szívesen segítenék neki, HA nem b@szogatna mindenért, nem szólogatna be, és ha segítenék neki akkor ő is segítene nekem, vagy legalább megköszönhetné. Múltkor megkért, hogy varrjam bele a cipzárt a nadrágjába,mert nem lát már olyan jól, így nem tud varrni. Belevarrtam, odaadtam, hogy tessék itt van, erre ő: "jóvan", tedd le"! semmi köszi, semmi!!!

Szóval, kíváncsi lennék arra, hogy akik válaszolgattak, azok hogyan viselnék, ha az anyjuk egy héten kb. 3 szólna hozzájuk, és azt is a fent említett hangnemben tenné????

"Családi kirándulás a 20-on túli lánnyal....hmmm...kicsit cink, nem!? "

Hát szerintem nem az... miért lenne? Ha nem lennének kiruccanások, édesapámnak még az élettől is elmenne a kedve... (ezt ő mondta nekem, úgyhogy csak miatta veszek részt a kirándulásokban) (ketten, vagyis anyámmal ő sem menne)

Amúgy meg tudok normálisan is fogalmazni, de könnyes szemekkel, fejfájással és gyomorideggel ez már nem megy olyan jól...