Szerintetek sajnálatra méltó az az anya, aki rengeteget dolgozik, hogy az idősebbik gyerekét eltartsa (és elkényeztesse), a kisebbik gyerekét meg le se ***, és minden hibáját arra fogja hogy elvált?

Tudom, hogy nem lenne jogom beleszólni mert a barátom családjáról van szó, de azért egy kicsit gáznak érzem azt, hogy a barátom folyton tőlem kér kölcsön kajára, pedig még csak 17 évesek vagyunk, és nekem is csak annyi pénzem van, ami a diákmunkából összegyűlik. Az anyja mártírt játszik náluk, aki a belét kidolgozza fiaiért. És a nagyobbik fiát, aki 27 éves, tényleg el is tartja. Fizeti az albérletét, a kajáját, a piáját, (az alkoholt is beleszámítva), a cigijét, (mert jajj szegény gyerek nem tud leszokni és ki se bírná, ha nem tudna elszívni napi két dobozzal), megkap mindent, több száz ezer forintos laptopja meg telefonja van, amit rendszerint félévente el is hagy, de aztán addig hisztizik, amíg az anyja újat nem vesz neki. A végletekig el van kényeztetve, a nevelőapjuknak is már elege van belőle, de az anyjuk nem engedi hogy beleszóljon a dologba, mondván nem az ő fiai. És míg a barátom bátyja mindent megkap, addig neki még sokszor enni sincs mit. Ha nálunk vagyunk az anyja folyton nekem panaszkodik, hogy annyira nehéz a gyereknevelés, de ő mindent megtesz, ő egyformán szereti mindkét fiát.. Nekem meg már hányingerem van tőle, és nem csúnya szavakkal, teljesen szépen megfogalmazva elmondtam a véleményemet. (Hogy mondjuk talán egyszerűbb lenne, ha az idősebbik gyerekét elküldené dolgozni, a kisebbiket meg, aki nincs még 18 se eltartaná normálisan, de amíg ezt csinálja, amit most, addig ne nekem sajnáltassa magát. Erre persze nagyon kiakadt, és a barátommal eltiltott minket egymástól, mert én csak "rossz hatással vagyok rá". (nem is tudom ki szokott neki enni adni, de mindegy). És akkor még ezek után azt akarná hogy sajnáljak. Ti mit gondoltok erről, jól tettem, hogy elmondtam neki a véleményem?

17/L