A te családoodban is vannak vicces/furcsa dolgok?
Érdekes családom van, igazából jót lehet mosolyogni rajtuk :)
Valami furcsa versenyt tartanak: bárki bármi újat szerez, arra nekik azonnal rá kell verniük. Tényleg mindegyikük ezt csinálja, rajtunk kívül. Talán éppen ezért szoktak nálunk érdekes dolgok kialakulni :D
Pl. vettünk egy mosogatógépet. Anyám meglátogatott minket, észrevette, és elhordott minden lusta dögnek. Büszkén felvetett fejjel jelentette be, hogy ő igazi háziasszony, nagyon szeret mosogatni, és nem olyan szánalmas mint mi, a hülye kis gépünkkel... két napja felhívott dicsekedni, hogy vett egyet ő is. Olyat mint mi, csak eggyel drágább fajtát.
Amikor (használt) autót vettünk, a bátyámtól kaptuk meg, hogy miért nem bírunk ki két megállót a volánnal, milyen egy lusta társaság vagyunk, minek nekünk kocsi. Drága a fenntartása, meg egyébként is szennyezi a környezetet, ő is megbánta, hogy vett.
Mit ad Isten, nem sokkal később lecserélte egy jobbra, mint a miénk. Egyébként pesti...
Ha bármit szereznek, azonnal felhívnak elmesélni, vagy még inkább személyesen dörgölik az orrunk alá. Ilyenkor látod az arcukon a várakozást, szinte szuggerálnak, hogy IRIGYKEJD, IRIGYKEDJ... mit tud tenni az ember, kedves mosollyal megdicsérem a szerzeményüket, igazából nem is tudom, mit kéne reagálnom rá. Leginkább hidegen hagy a dolog...
A férjemmel minden új cuccunknál házimunkában szoktunk fogadni, ki lesz a következő versenyző :D
Új mobil? Hetek múlva felbukkan egy a családban. Új robotgép? Nagyanyámnak még drágább lesz. Kíváncsi vagyok, ha összejön a baba, ki fog szülni egyet gyorsan :D
Jófejek egyébként, de nagyon mókás, hogy sosem jönnek rá, hogy visszamenőleg mindig leoltják saját magukat :D
Nálatok is előfordulnak ilyen dolgok, vagy csak az én családom ilyen flúgos? :)
Nem, én ezt nem nevezem poénnak semmiképp. Ez nem vicces. Szánalmas család vagytok.
Ilyen sztorijaim szerencsére nincsenek.
Hát, ne haragudj, de ha az én anyám azt mondaná rám és a férjemre, hogy szánalmasak vagyunk, csak mert vettünk egy mosogatógépet, akkor azt mindennek találnám, csak viccesnek nem.
És ezt meg is mondanám neki, meg mindenki másnak, aki leszól valamiért, majd ugyanazt megcsinálja és még az arcomba is tolja, hogy irigyekedjek.
Nem, a te családod nem vicces, hanem irigy és gyerekes. Jó az, hogy ha ti a férjeddel így tekintetek erre az egészre, legalább nem idegesíted magad rajta. Én azért intéznék hozzájuk egy-két szép szót, amikor engem leszólnak.
Hu, koszi a csontos linket, mar miota kivancsi voltam :)
Jo sztori, ezt nem tudom uberelni :D
Vannak:D
Csak párat mondok.
1) Elsős koromban egyik barátnőmnél láttam egy gyümölcsprést. Egyből beleszerettem, mondom nekünk kell egy ilyen a háztartásba, milyen profi, bedobom az almát és kijön az almalé, hát ez egyszerűen überelhetetlen!
Egy iskolai vásáron volt is egy. Ügyesen lealkudtam párszáz Ft-ra, majd megvettem.
Szüleim csak néztek, hogy ez mekkora hülyeség, hová fogjuk tenni, mekkora macera, stb, és az első lehetőségnél továbbpasszolták.
Most, tíz évvel később, ugyanaz a vásár, anyukám a végén boldogan újságolja: "Nézzétek, milyen profi gyümölcsprést találtam, próbáljuk is ki most rögtön! Sőt még lilakáposztával is működik, úgy milyen egészséges!" na anyátok😂
2) 6.ban az angolos osztálytársaim a Mrs. Doubtfire-t nézték, én meg otthon lelkesen meséltem, hogy milyen jó film, XY-nak is tetszett, nézzük meg!
Nem, mert biztos csak valami limonádé, akkor már inkább maradjunk a Latabár filmeknél.
Erre idén, 10.es koromban gondoltuk, hogy nézzünk filmet családilag, valamit, amit senki nem látott és a kisebbeknek is jó. Ötleteltünk ezerrel.
Anyukám: "Még valamikor az én gyerekkoromban készült egy film, nagyon szerettük, blablabla, az a címe, hogy Mrs. Doubtfire!" tatatataaaaa!😅
3.)Ez a nagymamámról szól. Róla mondjuk sok van, de a nagyrésze csak simán tipic nagyi.
Van a lakásukban egy bordó szoba nevű szoba, ami a ranglétrán kb a zsidó szentek szentje mellett foglal helyet. Ott voltak a vitrinek, vázák, borospoharak, stb. Bársony asztalka és bársony székek, a nevét is innen kapta.
Mi tesóimmal be se tehettük a lábunkat, csak néha nagyszülők kezét fogva, kb évente kétszer. Most pedig: a pici cuki aranyos drága egyetlen unokatesóim konkrétan az asztallábak között randalíroznak, miután átmásztak az oldalára fektetett bársonyszékeken...
Bátyámmal és kisebb tesóimmal ezen szétröhögtük magunkat, mert mi aztán kaptunk a szobát övező szigorból😂
Remélem, tetszettek. Ez a top 3, de van még bőven:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!