Fiatal korodban beleszólt az anyád a szerelmi életedbe? Hagytad hogy vezessen vagy mentél a magad feje után? Megbántad?

Én sajnos elég korán érő típus vagyok,így már elég korán volt egy 4 és fél évvel idősebb barátom.

Anyukámék nagyon utálták,meg sok hazudozás is volt miatta és ez miatt is ellenezték meg nem is illetünk össze külsőleg(alacsonyabb volt mint én)

Akkoriban persze nagyon utáltam,hogy beleszóltak az életembe,sajnos nem is hallgattam rájuk,de így már elmondhatom,hogy kár volt és megbántam,hogy nem hallgattam rájuk,hisz sokkal jobb lett volna ha igazat mondok,nem titkolózók és akkor lehet,hogy a családom nem lett volna ennyire ellenünk.

De mára ez már mindegy,mert másik barátom van,akivel semmi ilyesmi probléma nincsen,nagyon szereti mindenki és teljesen más lett a viszonyom Anyukámmal is.

Ráadásul Anyukám és barátom is rettentően jó viszonyban vannak egymással,aminek nagyon örülök.:D

Szóval én azt javasolnám,hogy beszélj meg mindent a szüleiddel,mond el neki mindent őszintén,mert sokkal jobb,mint a hazudozás(nekem az exxemmel tartott idő alatt,ami 2 év volt,elmondhatatlanul rossz volt a viszonyom a családommal,amit legszívesebben visszacsinálnék).

Legjobb az őszinteség.

Nem kell feltétlenül hallgatnod a szüleidre,hallgasd meg őket és próbáljatok kompromisszumot kötni.

Üdv!

Nem szólt bele, eleinte próbált,de - sajnos.. :S - nem hagytam. De a makacsságáért mindenki maga felelős, nem az anyja. Bele általában nem szól, rámhagyja - nyilván azt szerette volna,ha 18-20 évesen első szerelemként összejövök a szomszéd Pistikével, akivel meggürcölünk egy közös lakásért, és már lenne 1-2 gyerekünk. Ennél bonyolultabban alakult a szerelmi életem - de érdeklődni még huszonévesen is érdeklődött, érdeklődik, és noha az alapelve az, hogy "tőlem azt csinálsz,amit akarsz",azért mindig elmondja a véleményét, amit most már azért meg is fontolok.

Az volt egyedül a rossz, hogy ha valakivel veszekedtem, akkor ő hideg, elutasító lett (nem tudom pontosabban elmondani, olyan megsemmisítőn tud olyankor viselkedni, elidegenítően, de velem is!), engem szidott, hogy milyen hülye vagyok, és ezzel kiváltotta az "azt csinálok amit akarok" c.dolgot, ami éppen hogy (részben) hozzásegített, hogy visszasodródjak ahhoz, akihez nem mindig kellett volna. Szóval ezt ne csináljátok.

Mindig próbált beleszólni, aztán rájöttem hogy irigységből. 7 éve boldog házasságban élek és 20 hónapos a lányom + 3 hét és megszületik a 2. lányunk is. Csak most kezd rájönni, hogy a férjem szeret minket és értünk él. Eddig nagyon ellene volt mert a férjem szókimondó és őszinte. Tini koromban is állandóan okoskodott, mert ő mindent elszúrt amit csak lehetett.

28/N